Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
53 át a bölcselet, termesze ttudmányok és matkesis adassanak elő. Ez utóbbit a kor viszonyok szükségessé teszik. A természettudományok nagy haladása, a kíséretükben fellépő tévelyek száma sürgetik e tanulmányokat. “ Ezen kívül részint a tanmenet újjászervezése, új berendezés, újjá alakítás által a római fülsőiskolákat virágzásra emelte; úgy, hogy azokba a világ minden részéből özönlenek a tanulók. Ilyenek a Ger- gely-egyetem 800 hallgatóval; a Propaganda iskolája 500 növendékkel. A Pilis Seminarium 60 egyházmegye növendékei számára. A szent Antal collegium 24 nemzet küldötte hallgatóival. Továbbá a canadai, morva, spanyol, maronita, örmény és észak-amerikai collegiumok, melyeket nagy áldozatok árán XIII. Leó tett virágzókká. A „Római Seminariumban“ új tanszékeket emelt az irodalom és a Dante-magya- rázat számára. 1889-ben XIII. Leo három nagy katli. egyetem alapításában vett részt. 1886-iki határozat szerint Elő-Iniliának összes egyházmegyéi számára központi seminariumot állíttatott föl. 1889. jan. 29-én az ottavai collegiumot Canadában katholikus egyetemmé emelte. Ugyanez év márc. 7-én „Magni nobis“ kezdetű rendeletével a washingtoni katli. egyetemet az Egyesültállamokban átnyújtotta a nyilvánosságnak. Nov. 4-én megnyílt ótalma alatt a freiburgi egyetem, melyen már jelenleg 37 tanár működik a theologiai, jogi és bölcseleti szakokon. Kairóban, Jeruzsálemben és Mosszulban pedig kelet számára nyitott felsőbb vallásos iskolákat. De a tudományok is mindig igen sokat köszönhettek a pápáknak. Ok gyújtották meg a középkor bárdolatlan népeinél a tudomány szö- vétnekét, a melyek lángja a sötét babonát eloszlatta a múltban és a jelenben fényt szór az egykor műveletlen nemzetekre. A római sz. szék ezen vezérszerepét mindig híven betöltötte, de főleg most, midőn annak birtokosa a tudományoknak nem csupán buzgó pártolója, hanem hívatott és munkás bajnoka is. Azért „(az egyház) — írja „Immortale Dei“ kezdetű körlevelében — mindent örömest pártol, a mi a tudományt gyarapítja és előbbre viszi; sőt ő maga is ápolja és előmozdítja a tudományokat s a természettudományokat is felkarolja. Nemcsak nem ellenzi, ha az elme valami igazat talál, nemcsak nem akadályozza, ha az élet kényelmére felfedezéseket teszen; sőt — mert ellensége a tétlenségnek és tunyaságnak, — határozottan azt kívánja, hogy az ész mennél dúsabb eredményeket mutasson fel.“ Mivel pedig a bölcselettudomány a többit részben mind magában foglalja és a vezérelveket szolgáltat a többi számára, másrészt a társadalmi életet teljesen áthatja, azért főgondját a bölcseleti tudomá
