Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

105 A kör évzáró gyűlését az igazgató, több tanár s számo­sabb közép osztályi növendék részvételével folyó évi ápr. 30-áu tar­totta meg, melyet tanári elnöke, Török Konstant, következő beszéd­del nyitott meg: Főtisztelendő Igazgató úr s Tanári kar! Kedves ifjak! Fájó veszteség, a halál drága nyeresége adta nekem a tisztet, hogy rövid időre vezetője legyek e körnek, mely a szellemnek szélesebb körű művelését tűzte ki célúi. Nem tudok felszabadulni a gyászos eset fájdalmas hatása alól. A magyar nemzeti eszme megdicsőűlt har­cosának, a boldog emlékű Szvorényi Józsefnek, ez intézetnek hosszú évekig a tudomány, műveltség, előkelőség tekintetében ország- ián hires-neves néhai igazgatójának emlékezetére szinte elakad a szó ajkamon. Egész leikével csüggött az ifjúságon, munkálkodásán. Gyö­nyörűsége volt szemlélnie, miként edződik szelleme. S ő immár egy szebb világból tekinthet csak a kis seregre, e körre, mely önma­gára támaszkodva igyekszik ismeretekben, Ízlésben, önállóságban öreg- bedni, a maga erejéből mindinkább megtermékenyíteni lelkét mind­abban, a mi a sajátos nemzetinek ápolására, fenntartására, fejlesztésére vonatkozik. Voltak s lesznek is, kedves ifjak, minden időnek nagy halottjai, kiknek elvesztőn gyászba borúi minden kebel; de az idő a vesztesé­gükön támadt fájdalmat emlékezetök dicsőségének fénysugáraival eny­híti. Az idők méreteiben nem egyformán elhatározó: egyetemleg történt-e a hatás a szellem minden irányában; — vagy csak kisebb körre szorítva? Ugyanis a ki serény, szívós munkássággal egy, az általánosnál kisebb körben mozogva, a szellem fejlődésnek nemcsak irányt jelöl meg, hanem rá is lép, nyomán ezrek követik, mert rendel- tetésök útjának tartják az új irányt: ép úgy méltó a nem tűnő emlé­kezetre, mint a ki az egész szellemvilágot teremtő újra. Az egynek ugyanis ép oly életkérdés a céltudatos irány kijelölése, mint az egész­nek ; mert egyesek összege a minden. Pedig, a megdicsőűlt Igazgató egy nemzedéknek volt útmutatója nemzetfenntartó ügyben: édes anyai nyelvünk ügyében; egy nemze­déknek volt szószólója: a fajszeretetben; egy nemzedéknek volt ala­kítója: az értelem és erkölcs világában. Kimultáu egy nagyot rop­pant a magyar szellemvilág alkotmánya, kidőlvén benne egyik hatalmas oszlopa. Még nagyon közeli az idő, mely e hatalmas oszlopot összeron­gálta; közelibb, semhogy a fájdalmon felülemelkedve, csak a dicsőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom