Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
9 Casagrande szobrai és reliefjei, vagy a bárcsak kétszer látott, de soha nem felejtett Pyrker-képgyüjtemény nagyon vonzották tudni vágyó lelkét. A mondott évben összebeszélt tehát három lelkes növendéktársával, Pájer Antallal, Eperjesy Jánossal és Bállá Józseffel, hogy rég táplált óhajtásuk szerint utazással töltik el a vakáció nagy részét. A vizsgálatok befejeztével nyomban meg is indúltak akkor időben ritka nagy utazás számába ment körútjokra. Előbb Pestet és Budát, aztán a dunamenti városokat látogatták meg; hosszabban időztek Bécsben s onnan Alsó-Ausztria némely elragadó szépségű vidékeinek megtekintése után visszafordulván, a dunántúli városokat járták be, csodálták a Balaton gyönyörű panorámáját, majd Veszprémből Zircre rándűltak át s onnan Székesfehérvárra tértek, hol pár napig megpihentek. E szintoly tanulságos, mint élvezetes utazás, melyről Szvorényi még végső éveiben is mindig kedvesen emlékezett és örömest beszélt, elhatározó lett egész életére. A cisterciták székesfehérvári rendházában, hol egyik volt kedves tanárával találkozott, tüzetesebben megismervén e rend hivatását és viszonyait, megértette valódi hajlamának sugallatát, s részint e miatt, részint pedig, a mint többször említette, hogy mint gymnasiumi tanár az utazás nyújtotta élvezetekben évenkint részesülhessen, határozott alakot nyert előbb még homályos vágya, hogy a tanári pályára fog lépni, mely tehetségének is megfelelőbb teret nyithat majd számára. Ez évben a cistercita rendbe való fölvétel ideje elhaladt már; visszatért tehát Egerbe hittanúlmányainak harmadik évére, s ennek befejeztével 1838. szeptemberében lépett át a cisterciták közé. Zircen töltött előkészítő éve alatt „Megelégedésünk alapjáról“ című vallásos értekezését küldte az Anastasiába. Ez értekezés arra vall, hogy megtalálta az igaz utat, melyen haladva a köznek szolgálatot tehet, magának pedig megnyugvást szerezhet. Ugyanez évből valók: „Mit tartsunk a philosophiáról mint rendszeres tanról, Plátótól a XVIII. századig“ s egyéb kisebb értekezései s néhány vallásos költeménye, melyek részben később jelentek meg az említett folyóiratban. 1839. év októberével kezdődik félszázadot meghaladó tanári pályája. Rendjének főnöke, Villax Ferdinand, a székesfehérvári gymna- siumhoz küldötte tanárul a grammatikai második osztályba. Atyját választotta a tanításban példaképnek, kiről gyermekkori visszaemlékezéseiből szintúgy, mint később a szünidők alatt a tanítás és a nevelés elveiről való beszélgetésekből tudta, hogy a gyermekek egyetlen botlását sem hagyta figyelmen kívül, de mindegyiket a gyermek helyzetére való tekintetből Ítélte meg. Azért szigorú volt ridegség nélkül és elnéző lágyság nélkül. Tanárkodásának e próbaévét mind igazgatójának, mind a közönség értelmesebb részének teljes megelégedésére végezvén. 1840. augusz
