Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

71

tanár, drámaírói munkásságát szintén iskola-drámák Írásával kezdte és színpadi drámák átdolgozásán végezte. Művei: 17(>(i-ban ..megtisztítja mocskaitól" Plantus Menechnnisát és azt tanítványaival elő is adatja. 1770-ben Vácott „Gyöngyösi" iskola-drámáját Írja meg. Agg korában e munkáját, mely Hohlberg dán költő művének átdolgozása „Tárházi" címen dolgozta ki.') Dugonicsnak a II. József töreki vései ellen irányuló nagy gyűlölet miatt kedvelt regényeit drámára kezdték alkalmazni. Ezek a regényekkel egyenlően óriási hatást, tetszést keltettek. Dugonics ezt látva eredeti művek Írására határozta el magát. 1794—95-ben négy drámát: az Etelka Karjelben, Toldi Miklós, Bátori Mária, Kun László című darabokat adta ki. Dugonics ezekben idegen történeti drámákat a magyar történeti nevekhez és viszonyokhoz alkalmazott és így az érdeklődést a magyar történeti dráma iránt fölkeltette.

A korán (28 éves korában) elhalt Szentjóbi Szabó László helvét hitvalású tanár. Nagyváradon, majd N.-Bányán eredeti történeti drámát írt: „Mátyás király, vagy a nép szeretető a jámbor fejedelemnek jutalma“ (1792). A történeti daraboknak ez időben azon téves elméletét állították fel a németek, hogy azoknál a kerek cselekvény nem szükséges; és hogy az eposzszal állanak kapcsolatban. Szentjóbi „Mátyás király"-a e hatás alatt született. Korrajzai sem jelleinzete- sek, személyei pedig nem egyének, hanem typusok.

Endrődi „Magyar játékszín“ című gyűjteménye mintájára Erdélyben is hasonló mű „Az erdélyi magyar játékos gyűjtemény" jelent meg. Valószínűleg Barcsay László és Boér Sándor szerkesztették, kiknek darabjai benne vannak összegyűjtve. Boér eredeti darabjai: IV. László; Az Oboster; A nemes jóltevő. Barcsai darabjai: A tolvajok (Schiller után); A gyermeki szeretet; s A jár- tos-költes vőlegény, vígjáték, melyben a külföldieskedő mágnás ügyes typusa először fordul elő. Révai és Péczeli hangjára újra föllelkesül még az öreg liléi is. „Tornyos Péter“-ével megszólaltatja a valódi népies hangot. •) Kevés drámai érzékkel, színpadi hatás nélkül irt darab. Az első magyar színtársulat 1795-ben egyszer előadja, s aztán örökre félreteszi. (L. Bayer I. 51. 1.)

Egervári Ignác, kegyesrendű tartományfőnök (1805), „Ar- taxerxes”-e, szép nyelven fordított szomorú játék, Erdődy János „Magyar Játékszín" című gyűjteményében jelent meg. Többi munkái kéziratban vannak.3)

') Az egyetemes Philologie! Közlönyben 1882. VIII. IX. Hahn Adolf adta ki. — Fejér György is Hohlberg müvét irta át.

') Miként Bessenyei „Philosophusá“-ban a népies dialogot megpendítette. ’) Sz.-István-Társulat: Egyet. Hagy. Encyclopaedia. VII. k. 089. 1,