Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
72 ..[me, igy jön nálunk mindközelebb az iskolai-dráma az élethez. Az iskola szűk falai közül a nyilvános élet tágas kiizdtorére lép. A kath. klérus ...............készséggel szegődik a világi szinpad s zolgálatába.................gyakorlati ismereteit fölajánlja s maga szegő dik első munkásai közé." (Bayer <1.: A nemz. játókszin tört- I- 52. 1) Tehát színészetünk és dráma-irodalmunk az iskolai színészetből as iskola-drámából fejlődött. A magyar szinpad szinószei az iskolák színjátszó tanulói; drámaírói pedig szerzetes papok, tanárok voltak. Csak így tudott a magyar dráma a múlt századi 90-es évekig nélkülözött nemzeti színészet liijján felvirulni. ..Mindezek olyan tények, melyek a tanodái drámának oly rendkívüli fontosságot kölcsönöznek nálunk, a minővel nem bir a civilizált világ egyik nemzeténél sem." (Gyulai Pál: A kér. dráma fejlődési menete. Egyet, előad.) A nemzeti visszahatásban érzésünk s vele Ízlésünk változott. A mig a germanizált nagy többség rút nemzeti önfeledésében a vándorló német komédiásokban és olasz színészetben gyönyörködött; addig az iskolákból kikerülő kicsiny, de lelkes csapat a magyar nemzeti szinügy megteremtésére indított mozgalmat. 8 a mint világi színészetünk a kezdet vajúdásain átesve, — továbbá a múlt század utolsó tizedében a német múzsával, a német törekvésekkel kezdett, majd később is folytatott harcban erősödve, — rohamosan fejlődött, úgy az iskolai színdarabok kora is hirtelen lejárt. A nagy tömegnek lelkesítőre volt szüksége. Az 1772-től éledő nemzeti szikra terjedten terjedt, a 80-óvekben feltámadt visszahatásban erősödött, úgy, hogy a 90-es években már szükségletet teremtett. Színház kellett. S csakugyan megtörtént a szerepcsere: a magyar dráma nem maradt az iskolákban, hanem a színházból lett iskola, nemzeti érzésünknek tovább fejlesztő iskolája. Czapáry László.
