Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
70 II. J ózsef császár a magyar kath. növendék-papokat nevelés végett Pozsonyba központosította. De a növendékek a német nyelv ellenhatásaként magyar drámai művek írására buzdulnak. E drámai munkásság az iskola-dráma folytatása,1) s célja a magyar nyelv terjesztése. Kéziratban több művök volt, de nyomtatásban csak három jelent meg, t, i. Fejér György művei: „Az öreg fösvény“ (valószínűleg latin nyelvű iskolai-dráma átdolgozása Moherből vett motívumokkal), „A tisztségre vágyódók-' (Gottsched után, 1789-ben) és „A nevelők“ (1790.). Fejér György műveit ,,a magyar játékoknak és játéknéző színeknek megkedveltetésére“ a pozsonyi várban levő magyar növendékpapok számára irta, kikkel azokat „az uj jövendőnek szeretetével eltölt jobb keblek kimondhatatlan örömei közt“ el is játszatta. E darabok, továbbá Simái és Dugonics drámái az iskola- drámámából a világi színészet terére való átmenetet képezik. Fontosak, mert a nemzeties és a társadalmi élet akármilyen halvány festésével is, úttörők, Idegenből veszik a dráma meséiét és azt magyar viszonyok közé helyezik. Simái Kristóf (1742—1834), kegyesrendi tanár, iskoladrámát kezdett Írni, majd pedig a megalakult magyar színpad számára dolgozott. Művei: „A mesterséges ravaszság“ (1778) iskola-dráma. „A váratlan vendég“ Plantus után készült (1788), ez is még inkább iskolai, mint színpadi dráma. Ebben lép fel először a zsidó typus, „Igazházi“-ját, e leggyengébb darabját, mely az első, színre hozott magyar mű, Brühlnek „Der Bürgermeister-'^ után irta. ,.Zsu- gori“-ja2) Molier, ,.Házi-orvosság“-ja Veise után készült, s így nem fordítások. Legtöbb szinpadi ügyessége s az életből ellesett alakja van : „Gyapai Márton, feleségféltő gyáva lélek“ mulatságos vígjáték 3 felvonásban (Budán 1792.) című művének. Simái művei, ezen utolsó kivételével, csak átdolgozások; de nevezetesek, mert az átmenetnek leghatározottabb kifejezői. Az idegen darabokat honi szokásokkal és hazai typusokkal magyarosítja, s nekik meglepően tetszetős nemzeti szint kölcsönöz. Simái irálya, tőrsgyökeres magyarossága mellett, sokszor az ízlés rovására drasztikus. Dugonics András (1740—1818), ugyancsak kegyesrendi ‘) Olaszországban, különösen Kómában, az iskola-cliáma manapság is a régi didaktikus irányban virul. Tárgyát rendesen történet, vagy a szentek "életéből vett esemény képezi. Előadói a növendékpapok, továbbá az árvaházak és világiak kollégiumainak nagyobi) növendékéi. A zenekisóret szintén a kollégiumok, — melyekben különben is a főcél a növendékek zenei képzése — növendékeiből kerül ki. Az előadás ideje a farsang egész tartama. A komoly tárgyú darabot rendesen nyomban vígjáték követi. A darabok kiállítása díszes. A nagy közönség az előadásokat érdekkel látogatja. 2) „Zsugori, telhetetlen fösvény ember1 (L7íf2.) Endrődi „Magyar Játékszín“-© I. kötetében jelent meg.
