Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

69

pártolása (Floreneben a világi szinészet első zsengéjét „Calandrá“-tT) Bibbiena bibornak irta) — legalább egy időre, nyugodt, sőt kényelmes fejlődést biztosíthatott volna a színművészet és irodalma számára, ha azt a reformáció műve félbe nem szakítja. A jó barátok halálos ellenségekké váltak s az átok és gúny fegyverével vívtak egymás ellen.

Európa népeinél a XVI. századig élő myst.-drámát az ókori klasszikusok tanulmányozásának hatása alatt keletkező iskola-drámák váltották fel; csak Franciaországban fejlett egyszerre a mysterium- ból teljesen régi klasszikus dráma; Angliában pedig a klasszikusok tanulmányozása a myst. dráma után Shakespeare-t teremtett. A fejlődés e foka azonban feltételezi a nyugati népek szinészeti hajlamának és már régibb időből származó némi nemzeti színészetének a létezését. Csakugyan e föltételekkel bírtak is.

A nemzeti alapon való fejlődés nálunk nem mutatható ki. Nemzeti színészetünket nemzeti érzésünk az iskola-drámából szülte.* 2)

') Szilád! Á. Régi magy. Költ. Tára. V. jegyzetek. 334. 1.

2) Az iskola-drámák letűnése után az alvó láng végső fellobbanása- ként iskoláinkban a jelen század 30-as és 40-es éveiben a múlt században divatos eclogákat, pászorjátékohat újították fel, melyeket az ifjak pásztorra- hába öltözve rendesen tanáraik nevenapján adtak elő. Az iskolát ez alkalomra nyáron zöld gallyal, télen pedig mohával és fényűvel, virágokkal szokták feldíszíteni. E játékok igazi kútfeje Vergilius, kiválóan Palaemon és Meliboeus cimü eclogáival. A klasszikus minták hatása alatt Írták pásztorjátékaikat Tasso, s Metastasio, a kiknek müveiből Csokonay is fordított. Kreskay Imre Tamás a múlt században 10 latin és 2 magyar nyelvű eclogát irt, A régi tankönyvekben találunk ezekhez hasonló alkotásokat. Cisterci rendi iskoláinkban (az utolsó pásztorjátékot Egerben 1847-ben játszották) ez irodalmi műfajt Deák Sándor cistercita tanár művelte. Iratai halála után a székesfejérvári társháziban maradtak, hol el is kallódtak. A műfaj neve tárgyát is kifejezi. Pásztorok szoktak fellépni gazdájuk, vagy előkelő társuk tiszteletére, kit megköszöntének és báránynyal vagy egyéb pásztori ajándékkal megajándékoznak. Tehát előbb négyen, vagy öten beszélgetnek az alkalomról, azután az ajándékokat adják át.

A poszonyi növendékpapok egyszer forrás mentén, barlang nyilasa előtt, a fák árnyékában játszottak ily pásztorjátékot.

Már a XV. században a mysterium, mint a föntebb említett mysteriumos könyv is mutatja, felerészben ének volt, A mysteryumok ezen zenei jellege és a XVI. század divatos pásztorregénye egész természetesen a pásztor- játékot teremtették meg. Csakhamar vig színezetet nyertek és lettek zenésített pásztor-comédiák A XVII. sz.-ban már nálunk is általánosan elterjedt. Később több kar fejlett ki e műfajban és a zene mind több tért foglalt. Egerben, 1756-ban a nagy tömegben szereplő ifjak hét zenekarra, uympliák, matrónák, fegyveresek, stb. karára oszlott. Zenekarokat rendesen a pásztorok és szolgák csoportozata képezett, Ezek mellett önálló énekes szerepek is voltak. 1740. és 1769-ben Nagyváradon operákat adtak elő, melyek azonban „inkább templomi, mintsem sziliházba való“ előadások. (Dr. Vali Béla : A magy. szín, tört. 32. 1.)