Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
41 fiit operám — feleli Listaidus, — qui leviter simulet.“ A centurio fél, hogy Listardus rászedi; mégis ennek kérésére ő áll őrt a királyi udvarban, midőn a város előkelői, a király ellenségei, bebo- csáttatást kérnek. Ferdinánd szomorkodik a sok hűtlenség és felforgatás miatt. Listardus megijed, hogy a fejedelem panasza reá vonatkozik. Majd hűségéről áltató nyilatkozataival a királyt meggyőzi. Ferdinánd azt véli, hogy az istenség, trónjáról való lemondását óhajtja. Négy tanácsosa a királyt e szándékról színleg le akarja beszélni. Ferdinánd hű alatvalói vérén a trónt megtartani nem akarja; a négy hűnek tartott tanácsost szoretete jeléül megöleli. Ferdinánd fia a tanácsosokat tét’enségük miatt, hogy a here- tikus lázadók ellen nem fognak fegyvert, korholja. Ferdinánd és fia az ószövetségi Judit és Dávid példájára Isten segítségében bíznak. Erre a heretikus főurak szint vallanak és vádolják Ferdinán- dot, hogy Luther nevét Ausztriában gyűlöletessé tette; kényszerítik, hogy adjon a lutheránosoknak szabad vallásgyakorlatot, vagy trónjáról mondjon le. Listardus és a centurio színleg boszankodnak a fejedelemmel való bánásmód felett Ferdinánd nem ijed meg; „Istennek kell — úgymond — engedelmeskedni.“ Listardusra, mint hűnek tartott emberére bízza a hadsereget. Ferdinánd szabadúlásért az oltár előtt könyörög. A hírnök levelet hoz Listardusnak, melyben az összeesküvők meghagyják neki, hogy midőn a palotát megszállják, a királynak és fiának, valamint a királypárti főuraknak kézrekerítésé- ben segítségökre legyen. A levél olvasásán rajta éri a királyfi Listardust, mire ez azzal védekezik, hogy nem neki szól a levél és így kimenekül a bajból, sőt Ferdínándnak még jobban kegyébe jut. Az első tanácsosnak örömmel mondja el a fejedelem fia, hogy csodás módon a feszület biztatólag szólt: „Ferdinande, non te deseram.“ (Act. II. scena 5.) Ferdinándot a többi tanácsos is inti a veszély elhárítására; de ő csak Istenben bizik. A levelet hozó Listardus a gyanút, hogy kinek szól a levél, a tanácsosok — mint a fejedelmi ház legbensőbb emberei — egyikére hárítja. Ezek egyenkint mossák magukat; majd fájdalmat színlelve távoznak. A fiú menekülésre biztatja Ferdinándot; de ez állhatatos marad. Ferdinánd fiát Listardusra bízza, a kit kér, hogy a fiút az igaz vallásban tartsa meg, az üldözők elől pedig rejtse el. Listardus megigéri. Ferdinánd távozik, hogy némely szent dolgokat a szentségtörők elől elrejtsen. A fiú már Listardus kezében van ki azt a bástya alatt lévő félreeső helyen őrizet alá helyezi, Listardus a fiú bizalmas beszédére majdnem elérzékenyül. Az udvari embereket összehívják. A tanácsosok is az adott jelre fegy-
