Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
19 jelentéssel bírnak. A virágvasárnapi templomi körmenet az elől vitt és letakart feszülettel a Jeruzsálembe meghalni menő Jézust, a pálmát vivő hívek a Jézust kisérő zsidók seregét, a pálma, mely ekkor a zászlót pótolja, Jézusnak a halál és sötétség fejedelme fölött nyert diadaléit és ugyanakkor a templom ajtajának bezárása, felnyitása Adárn bűnbeesésével a mennyek kapuinak az ember előtt való bezáródását és Jézus halálával eszközölt megnyitását jelezte. Az egész nagypénteki szertartás, a tűz, tömjén, húsvéti gyertya stb. mind megannyi jelképek, szentelésük pedig liturgiái cselekvény. Így jelezte a templomban elterülő tömjénfüst az Úrnak a vizek fölött lebegő szellemét, az égő fáklya az Űr szavát: „legyen világosság1' ; szóval az istentisztelet jelképes drámai ténykedésekkel volt és van kapcsolatban. A régi szertartáskönyvek szerint a katli egyház egyes ünnepeit kiválóan karácsont (a IV. század óta), vizkeresztet, husvétot kiválóan drámai elevenségű szertartásokkal ülte meg. A rouen-i egyházban karácson napján ünnepélyes körmenet volt az ezen alkalomra, valamelyik hátsó mellékoltárnál készített jászolhoz és onnan vissza a főoltárhoz. Ugyanis, a napi officium „Te DeünT‘-ja után a rouen-i szokás szerint az „officium pastorum“-ot végezték: az angyal az Ur születését jelenti, mire a pásztorok énekelve a jászolhoz vonulnak, üdvözlik ott Mái iát és hódolnak a gyermek Jézusnak. Ezután a pap misét mond, melynek végeztével a pásztorokhoz fordul és kérdi: Quem vidistis pastores? kit láttatok pásztorok'? Mire ezek felelik : Natum vidimus etc., láttuk a ki született. x) Aprószentek napján a napi officium „Magnificat“-jának „Depo- suit potentes“ kezdetű verse után a gyermekek püspöke főpapi jelvényeivel együtt szerepét is átveszi. A tours-i (Turonense) rituale Írja, hogy a szerep átvétele után a gyermekek égő gyertyával a feszület oltára elé vonulnak és „Sub altare“ etc. verset éneklik. Az „Tnnocentes“ antiphona után ..Magnificat“, oratio és püspöki áldás tisztelet) titkos értelmű v. titokban tartott istentiszteletet jelent. A pogánvoknál a résztvevők fokozatos beavatása a szigorú hallgatás kötelezettségével járt. A pelasgoknál, görögöknél, rómaiaknál különböző mysteriumok voltak. (A Isis-mys- terium Egyptomból származott Italiába.) Az istenséget rendesen erkölcstelenséggel ünnepelték, ezért a római tanács 166-ban Kr. e. az ezeken való részvételt megtiltotta. Mindezek a kereszténység terjesztésével és a. babonában való hit csökkenésével a II. és III. században megszűntek. A mysterium fogalmat a keresztény hittitkokra, a kinyilatkoztatott igazságokra és a középkorban Krisztus kínszenvedését tárgy azó templomi, majd a papok kezéből világiak kezébe kerülő színi előadásokra vitték át. ') Edmundus Martene : De antitpiis Ecclesiae ritibus. Antuerpiae, 1764. „Pro- cessio ad praesepe“. Tom. III. pag. 34.
