Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1890
Tartalomjegyzék
6 Vagyis erkölcsi iratai valamennyien megjelentek még életében, hogy hirdessék felfogását az idők- s embereinek a szellemélet tisztult világa felé. I. Faludi Ferenc mint nevelő moralista. Az erkölcsi forradalom, mely nálunk a XVIII. század elején kezdődik, kint a nyugat egyéb népeinél jobbára befejezettségében vala. Amaz erkölcsi forrongást egy más, az ész forrongása előzte meg: Bácon a scholastica irányt megtörni ügyekezvén, a tekintetet az érzékire, az egyesre utalja; Hobbes az érzékiben tisztán az anyagit szemlélvén, a szellemvilágot kiforgatja sarkaiból; — Bácon ismerethalmazát Carthesius rendszeresíti s alapját veti meg a filozófiai racionalizmusnak, szemben Bacon empirizmusával; ez úton iigyekezének a filozófusok később rendszereik megalapítására. (Balogh P. Philosophiai pályamunkák I. k.) Az értelem vívmányaiból az erkölcsi világ megköveteli a maga részét, vagy rajtok új erkölcsvilág épül fel: Bácon, Hobbes mögött a puritánok, Des Cartes mögött a Janzenisták jelennek meg. (Hettner: Der Pietismus 111. k. 56. 1.) De valamint az értelem kutatása mindig az idők szelleméből női ki, vele egy úton vagy ellene: az erkölcsfelfogások alakulása is az idők követelményei szerint fejük fel: másként, politikai és társadalmi viszonyok alakítanak az ember erkölcsi felfogásán, s mig amazok megindítják alakulásában, ez rájok minden időre állandóan elkülönítő bélyegét nyomja. Mig a középkor fejletlen politikai világában mozogtak a népek: alapjában általános, avagy elmosódón külön jellemű nemzeti műveltséget mutatnak. Amint azonban a középkor végén megkezdődik a népeknek nemzetekre szétválása : nemzeti sajátságaik latba vetésével s fokozatos fejlesztésükkel szinte egyszerre esnek szét egymástól, nemzeti jellegük elválasztó falat vonván közéjük. Főképen a XVIII. század szellemi fejlődésének egész vonalán szemlélhetünk ily, nemzetiségek szerint külön váló jellegeket a népek értelmi és erkölcsi világában. Angol, francia, német, magyar szellem mind gyökeres átalakuláson meutek már vagy mennek keresztül, más és más irányban, természetszerűn a küzdelmek végkifejléséhez: ama népek törekvéseinek vége saját nemzetiségük biztosítása volt: a magyar nemzetiségi küzdelem a majtényi síkon a jövő hatot-vakot vető kockájára lön bizva. Ha tárgyam nem követelné, megelégedném a tény egyszerű jelzésével, hogy a különböző konvulziókból a spanyol és angol szellem nemzeti sajátságainak érvényesülésével a francia idegen szellemű világ felfogásba burkolva került ki, de úgy, hogy hatása hosszú időre
