Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1889
Tartalomjegyzék
12 Akkoi' segélyért fölbuzog én felém A zaklatott szív bánatos embere: Nem hallgatom meg. Kél viradtkor; Kél, keres, és nyomaimra nem lel. A verses műfajok közül határozottan egyiket sem karolja fel a másik rovására, sőt versei közt a ballada, sonett, talány és epigramma megnevezésén kívül nem is tesz különbséget. Nyelve könnyen folyó, magyaros, az újításnak, a régi és népies nyelvnek tanulmányozását jelzi. Helyeselte az újítást és érezte a népies elemek felvételének irodalmi szükségét; s mégis aránylag gyéren fordul mind a kettőhöz. Szerény természete a boldog középuton maradásnak eléggé okát adja. Ritka versében találjuk, hogy a tartalom és alak egyezése ellen vétene. Nyelvbeli emelkedettsége is csak ritkán hagyja cserben. A piperét, szónoki alakot nem kedveli; azért leírásai is inkább plasztikaiak, mint festőiek. Pl.: Magas Pozsonyvár teremében Ül a királyné szívködében; Minden beszéde mély fohász. Az égi szempár harmattelve Néz a boltívre fölfigyelve S majd kérlelőleg tétováz. *) A formára, versmértékre és rímre nagy gondja van. Klasszikái versei csak formák és kevés klasszikái Ízzel bírnak; rímei azonban kevés mesterséggel, de annál nagyobb szabatossággal folynak. Sikerült rímei vannak pl. „Deli Vid“ (Zrínyiász után) című költeményének: „Sötét lovag, mi hírt viszesz Röpülve hirtelen ? “ „Nem érdekel, ifjú virág.“ Viszonz a szerecsen. „Megállj!“ kiált a láng török Lángvérü paripán; „Minden hirszellő érdekes Nekem a had korán.“ „Császárnak a hir!“ zajg amaz, Gyönyör lesz életem, Ha ezt a rettegett nagy úr Lábához tehetem.“ „Tudasd velem, hogy részt vegyek Szived reményiben.“ „Ott egy sátorban Deli Vid Török mezben pihen.“ Ez volt a hir. Sikolt amaz, És kardja sújtva csap, S a gyors készségű hírvivő Lehűliva port harap. És most mint sáska-raj röpül Törökre száz török. Kit bár fut, nyergéből hamar Egy vad kéz porba lök. Körítve már a szép lovag. „Honnan te lenge nád?“ Egy durva hang így sürgeti, S amaz ily választ ád: ‘) Gyéza. L. Verstan fí2. 1.
