Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
14 egészben adják meg a választ az előszak tételének. A strófa tellát kétfelé oszlott; de az előszak is két párhuzamos részre oszlik, két sorra, melyek közűi az első erősebb, a másik mintegy csak thesisét képezi annak; a sor megint két rendre válik szét, melyek közűi az első uralkodik a másodikon. A rend viszont két ütemből áll, melyek közűi ugyancsak az első kormányozza a másodikat. Az ütem ismét erősebb és gyöngébb részre szakad, és az első az erősebb. Sőt a hol a félütem is két szótagból van összetéve, ott is az első erősebb. Egész eddig a parányig megvan a szerkezet törvénye. Ha. jól megfigyeli valaki, a fentebbi első sor szótagjai bizonyos rangfokozat szerint vannak kiemelve. Engem is a | bánat || megviselvén | zordúl Épen nincsenek kiemelve a nem jelzett szótagok, melyek a sokkal erősebbek árnyékába esnek. Valamivel jobban kiemelvék a gyönge ütemrész kezdő szótagjai ezeknek az ereje azonban csak akkor érvényesül, ha szomszédságuk gyöngébb tagokból áll, a mi csakis négytagú ütemeknél lehet az eset pl. megviselvén. Még jobban kiemelkedik az erős ütemrész első tagja, mely nemcsak szomszédján, hanem a gyenge ütemrész nyomatékán, az egész ütemen uralkodik (zordúl). Ennél is jobban kimagaslik a rend vezérütemének vezérszótagja (főictusa), mely az egész renden uralkodik: megviselvén | zordúl; legjobban kiemelkedik pedig a sorban az első rend vezérictusa, mely az egész sor valamennyi szótagjánál erősebb. De ez csak egy sor nyomatékainak a rangfokozata Két sor megint alárendelt viszonyban áll egymáshoz s az elsőnek a legfőbb nyomatéka adja meg a tónust az egész periódusnak. így a strófa első periódusának is van egy gócza, a másodiknak is, és e két főnyomaték felel meg.az egész strófa kompozicziójában egymásnak. így érezni ezt a strófa hangmenetében; ilyen szoros függésben, ilyen szilárd szerkezetben állanak itt az egésznek részei, a részek utolsó részéig. íme a legtervszerűbb időbeli szerkezet, ime a magyar vers időmértéke ! Szabad-e tehát azt kérdeznünk: időmértékes-e a magyar vers, van-e benne metrum? szabad-e, mikor egész versidomunk és minden versidom egy időbeli épület, egy mértékrendszer, melyet a hanganyag csupán realizál, megtestesít, s melynek a hangnyomatékok csak éleit, szögleteit, kapcsolatait markirozzák ? Mi hát az időmértékes és mi a hangsúlyos? — Nem a vers, hanem a verselés; azon mód, mely szerint az egyes nyelvek ezt az időbeli törvényt megtestesítik, hogy a marcatokat hangsúllyal fejezik-e
