Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1884
Tartalomjegyzék
98 gatni, hogy mint önálló erkölcsi lény maga szokjék saját ügyeiben tapasztalni, eszmélődni, magát feltalálni, cselekedni. VII. A testmozgással szoros életrendi kapcsolatban áll a nyugalom és alvás. A mozgás és nyugalom s az ébrenlét és alvás közötti arány a kor és alkat szerint különböző lehet; csak az természetes, hogy minél közelebb áll még világra jöttéhez a kisded, annál több alvásra van szüksége. A mint azután női és erősbödik, azon szerint női ébrenlétének ideje is. Bármennyit aludjék, üdítő s nevelő nyugalmában háborgatni őt, s nehogy majd éjente viraszszon, álmából fölverni, vagy ébren-maradásra erőtetni egyaránt ártalmas. Jó jel az, ha az ily korúak sokat és csöndesen alusznak. Az álomban kell a gyermeknek leginkább kedveznünk. Magában a táplálkozásban sem szükségesebb mint itt, hogy a természetnek egészen meg legyen adva a magáé. Hanem a mennyire kíméljük a gyermektermészet ezen törvényét a kicsinyeknél, épen oly kérlelhetlenül meg kell a hét éven túllévőknél kezdenünk a szoktatást a rendhez, mely a természet minden munkáját oly jótékonyan támogatja. Ezek alvása már se hosz- szú, se igen rövid ne legyen. Csak a megfelelő álom hoz üdülést, midőn csilapitva a vért, nyugottá, vidámmá hangol és erősít; mig a hosszú alvás elpuhít, gyöngülést, léhaságot, kedvetlenséget szül. Az oly hasznos, egészséges korai keléshez kell a serdültebbeket szoktatni, minek természetesen, az idején való lenyugvás szokásával kell együttjárnia. Az ép gyermek úgyis felejti lassankint a nappali álmot, s az ebben töltött órák 8—9-re szállnak le. Pls ennyit a teljes kifejlésig ne is ellenezzünk soha, föltéve, hogy alvásban telnek el. Nem egy okból fontos t. i. hogy ébredésekor legottan hagyja el fekhelyét a gyermek. Mivel végre oly nagy időt tölt ágyában, ennek minősége sem lehet egészségére közönyös. Tapasztalt nevelők mondása, hogy ha valamelyes mesterkélés a testi nevelésben helyén lehet, az csakis az edzés, testkeményités érdekében lehet. Mivel hát a kemény, levegősebb ágy edzi, erősíti az izmokat; ellenben a lágy, meleg tollak közé temetkező test fői, olvadoz, gyengül: kemény, langyos és a szabadon hagyott fejnek s a gyöngén takart mellnek, csak kevés emelkedést hagyó, egyenes fekvőhely való a gyors növésben levő gyermeknek, melyen bizony ha ráérik az álom, bölcsődal nélkül, nógatlanul is csakhamar megszokik s elalszik. A siippedékes, gödrös puha ágy, s a fejet és vállakat magasra polcoló fejel zavarja a jó, egyenes növést s köny- nyen a gerinczoszlop görbülését okozhatja . . . Figyelmet érdemel végre, hogy — a mi nem épen szokatlan — az ágy igen alacsony se legyen. Tudva lévő ugyanis, hogy a hol többen s kivált idősebbek is egy szobában hálnak, bizonyos nehéz lég (azót) szokott ott képződni, mely súlyánál fogva alantabb terül el, s igy az alant fekvők egészségük kárával szívják azt,
