Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
6 tudomány s műveltség, a rendezett élet ellensége Isten létének, sőt ellenkezőleg: a valóban nagy tudósok, kezdve az emberi nem bölcsőjétől időnkig, hittek Istenben, és rendszerint vallásos, istenfélő emberek voltak, kik megadták Istennek a mi az Istené, és az embernek, a mi az emberé. A ki gondolkodni tud, vagy tiszta erkölcsű: nem lehet istentagadó. Azért nem is ezek soraiból toborzza az atheismus, az Isten-tagadók elve a maga tagjait, hanem a tudatlanokból, a félmü- veltekből s a romlott életüekből és azokból, kik a tudományt téves irányban művelték s művelik. Szépen mondja erre vonatkozólag La Bruyóre. „Szeretnék már egy józan, mértékletes, igazságos, szemérmes embert látni, ki az Isten létét és a lélek * halhatatlanságát tagadja; ez legalább részrehajlatlan volna; de ily ember nincsen.“ Nem szándékom tüzetesen szólni azon érvekről, melyeket Isten léte mellett vagy ellen fel szokás hozni; sem idézetek összehalmozá- sával nem törekszem bizonyítani, hogy a világ kezdetétől fogva állandóan hitt az emberiség az Istenségben és hogy ennélfogva az istentagadó ellenmondásba jő egész emberi nem meggyőződésével. Csak rá akarok még egyszer mutatni a tévely forrására, mely nem más, mint a megromlott ember. Az ember a romlottság állapotában, mint a beteg szem. irtózik a világosságtól, gyűlöli azt, mivel fájdalmat okoz neki, és „nem jő világosságra, hogy meg ne fedhessenek az ő gonosz cselekedetei.“ Sokakat megrettent az igazság, azért iparkodnak lerázni minden alkalmatlankodó gondolatot, mint boszantó terhet. A szív és akarat csöndes, mondhatni, titkos, alig sejtető, de annál erősebb hatást gyakorol az ember lelkére s ismeretére, olyannyira, hogy a legtisztább értelmet is megrontja, a legélesebb Ítéletet is megzavarja. Az emberi akarat belenyúlik minden tudásba és ismeretbe. Azért ha nem akarok ismerni, nem is jutok ismeretre soha. És ha valamire, akkor első sorban a mi kérdésünket illetőleg áll az, a mit Fichte mond: „Gondolkodási rendszerünk gyakran csak szivünk története.“ A minők az érzelmek, olyanok a gondolatok, — a mint ez nem is lehet máskép oly lénynél, mely egy nagyszerű organikus, az életegység által bensőleg összekötött egészet képez. A minő az élet, olyan a tan. „Wie einer ist, so ist sein Gott, Darum ward Gott so oft zum Spott.“ (Goethe.) A tudomány, ha helyes úton halad, Istenhez vezet, ellenkező esetben elszakít Istentől. Ha az ismeret tényezői közül akármelyiknek megrövidítésével egyoldalú alapon akarok tudományt : fáradozásom kárba veszett, mert az igazságra el nem jutok; e nélkül pedig nem létezik valódi tudomány. Hol a talaj inog, nem emelhetek szilárd épületet.
