Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1882
Tartalomjegyzék
2 Piramisok hazája, Egyiptom! Igazolja-e valaha föld és hon a geográfia és történet összefüggését úgy, mint te! Három világrész közé ékelve, a vad emberiségtől a vad sivatag által elvágva, a csodás Nílustól csodásán termékenyítve, könnyű úttal a tengerre, de nehézzel a tengerről — arra s arról, melynek partjai mindenha a kulturnépek tixndérarczulatát mosolygók vissza: uta’t-e helyzeted más mint az anya helyzetére, kinek tápláló kebléről gyermekei szerte futnak játszani, meg visszasietnek pihenni — oda menekülnek erősödni?! Igen, ott ülsz mint anya, gyermekeidnek regélve, szilaj játékaikban hátukat védve, egyik kezeddel India kincseit szedve, másikkal osztva; ott ülsz mint sphinx: szemben szende nő, hátul a sivatag szörnyé. . . íme egy kép — melyet ha Nisarddal a definiczio legutolsó fokának akarunk tekinteni, ám gondoljuk végig Egyiptom szerepét a világtörténetben. Mig Europa s Ázsia oly szoros összefüggésben vannak, hogy az előbbi voltakép az utóbbinak legnagyobb félszigete: addig Afrika csak csekély részben függ össze Ázsiával; mindazáltal oly szorosan fekszik mellette az egyiptomi részen, hogy a három világrész együtt képezi a keleti félgömb nagy kontinensét. E három nagy tagosúlat kultur tartományai, u. m. a délázsiai földrészek, az előázsiai országok, Európának a földközi tenger mosta partjai s az éjszakafrikai partok mind a földközi tenger által köttetnek össze müvelődésileg, úgy hogy Déleuropát Délázsiával Egyiptom van hivatva közvetitni, könnyebben tehetvén ezt, mint Elő-Ázsia száraza. Elő-Ázsia s Egyiptom karavánok által történt érintkezései, s Egyiptom és Phoinikia hajózásai sokkal ismertebbek már az ó korban is, hogysem nevetségessé válás veszélye nélkül részletezhetnék. — De a tudomány és művészet tekintetében is emlője vala Egyiptom, különösen Európának. Phereki- d es, Pythagoras, Demokritos s több más bölcsekről hírlik, hogy Egyiptomot s tudósait fölkeresték. S nem hirdeti-e a görög művészet, is az egyiptomi befolyást? — Gazdászati tekintetben Egyiptom jó részben éléstára vala Európának. — De legszembeszökőbben hirdeti Egyiptom fontosságát a sztrategia. A világ nagy hóditóinak nevei: Cyrus, Cambises, Darius, Sándor, Caesar, P o m p e i u s, Augustus, 0 m.a r, N a p o 1 e o n, összefüggnek Egyiptommal. Már az ó-korban elismerte a sztrategia, hogy Ázsiából az út Európába Egyiptomon át vezet. S valóban; mert hisz a hódító hadat fedező hajóraj Egyiptom partjára támaszkodik ; onnan látható el hajókon a sereg emberrel, szerelvényekkel s élelemmel. Egyiptom nyújtja a visszavonulási pontot; itt restaurálta magát folyvást a török a keresztes hadjáratok alatt. S Egyiptom lévén uralmi pontja az indiai kereskedelemnek; Europa piaczait, ne mondjam, összes erőit az dominálja, ki Egyiptomot
