Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1882
Tartalomjegyzék
13 alakban került a kisebbik emlékirat a franczia akadémia könyvtárába 1815-ben. Ami pedig Napoleon és Leibnitz találkozását illeti ez eszmében, el kell ismernünk, hogy csakugyan sok érintkezési pont van közöttük, melyek folytán joggal szemébe tűnt a dolog az angol államérdekeknek. Leibnitz arra utal, liogy Egyiptom elfoglalása által Francziaország legérzékenyebb sebet üthet Hollandián, amennyiben ennek indiai kereskedelmét teheti tönkre. Ugyanezt vévé czélba Napoleon is az angol ellenében. — Leibnitz megmutatta, mily fontossággal bir Francziaországra nézve Malta szigete, s mennyire érdekében áll Francziaországnak, hogy az megmaradjon a lovagrend birtokában. Ugyanezen tekintetből követelte s vitte ki Napoleon is az amiensi békében, hogy Anglia a szigetet adja vissza a rendnek. Ugyanezen szempontból s az ellenkező érdekből késlelteti Anglia a visszaadást. Az említett 1803-iki angol heveny- irat védi a halogatást s e pontban egyenesen Leibnitzre hivatkozik. Anglia meg akarja tartani a szigetet. így közte s Napoleon közt uj háború üt ki. Ez uj háború következtében kerülnek a francziák 1803- ban Hannoverba, s Mortier alkalmat vesz másolatot szerezni Leibnitz tervéről. Mind e mellett is még soká homályban maradt a dolog tulajdonképi érdeme Leibnitz irat ai felől, elannyira, hogy ez újabban nyert bepillantás egyszersmind a tévedések egész özönét árasztá a fő dologra. A dolog veleje ugyanis a következő kérdésben sarkallott: melyik emlékiratot szánta voltakép Leibnitz XIV. Lajosnak, s igy melyik a valódi ? — Ez iránt hihetetlen nagy zavar támadt. Az angol gyorsfüzet nem közölt egyebet, mint kivonatát azon nagy emlékiratnak, melynek másolata Angliába jutott. Magában Hannover- ban még akkor nem ismerték az egész emlékiratot. A napfényre hozott két részlet pedig nem illett össze szembe szökőleg. Ugyanis az elsőnek vége s a másodiknak eleje világosan mutatták, hogy köztök hézag vau. A kiegészítő ívek csak 1837 ben födöztettek fel. Mortier tábornok a kis emlékiratnak (Cons. Aegypt.) másolatát kapta meg. De ezen másolat sem készült az eredeti után, hanem egy, már hiányos másolatról vétetett; szövege tehát nem volt hibátlan. Ez alakban birá a franczia akadémia 1815 óta Leibnitz tervezetét. Tartalmát tekintve azonban, a mű teljes volt. A franczia akadémia tehát azon nézetben volt, liogy ezen „Cons. Aegypt.“ volt azon nagy emlékirat, mely XIV. Lajoshoz lett volna intézve. M i g n e t is védte e véleményt. Ezen példány után nyomatta le első Ízben G u h- rauer a „Consiliumot“ 1839-ben ezen müvében: „Kurmainz in der Epoche von 1672.“
