Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881

18 láltassék s rendeltessék, és országgyiilésileg is oly intézkedések tétes­senek, hogy az Istentől nekünk s felséges házunknak alávetett többi örökös országaink s tartományainkkal való szomszédi s barátságos egyetértés és egyesség által a köznyugalom és állandó zavartalan béke minden esetekre tartósan megalapitassék; s e szerint az országlakosok megmaradásáról, fentartásáról, pártolásáról s védelméről a lehető leg­jobb módon gondoskodva legyen; említett Magyarországunk s kapcsolt részei valamennyi Karainak és Rendéinek a folyó évi június 20. sz. k. Pozsony városunkba közönséges gyűlést vagyis diétát hirdetni s azon Isten segítségével személyesen is jelen lenni határoztuk.“ 41) Károly julius havára Ígérte az országgyűlés meglátogatását, siet­niük kellett e szerint a rendeknek, hogy a kir. meghívóban távolról érintett nőörökösödésre nézve, mielőtt a király hozzájok érkeznék, vá­laszt adhassanak. Ha felületesen vizsgáljuk a junius 30. első nyilvános ülés hatá­rozatát, melyen Nagy István rövid előterjesztése, s Szluha Ferenc hosszú szóvirágos beszéde után háromszoros vivát-tal elfogadták a nő­örökösödést — lehetetlen, hogy azon következtetésre ne jussunk, mi­szerint Magyarország, valami megmagyarázhatatlan varázs alatt, legfon­tosabb közjogi kérdését érdemleges vita nélkül feladta. Mielőtt azon­ban ítéletet mondanának a jun. 30. határozat felett, meg kell gondol­nunk, hogy ott nem a pragmatica sanctiót, hanem a nőörökösödést fo­gadták, mely egyszerű, de ünnepélyes válasz volt a király óhajára. Az alsó tábla határozatát még ugyanazon nap elfogadta a főren­diek háza, de oly megjegyzéssel, hogy az országgyűlés nőörökösödésre vonatkozó átalános határozata e záradékkal láttassék el: „A magyar sz. korona más országai és tartományai is olyanoknak tekintessenek, mint amelyek a női örökösödést elfogadták.“ 42) Fölötte nevezetes e záradék, mert először is kimondja Magyarország integritását; másod­szor hatályon kívül helyezi a horvátok 1712. határozatát; harmadszor magába öleli Erdélynek pragmatica sanctióját. A király, mint az or­szággyűlést összehívó levélben láttuk, csak távolról érintette a nőörö­kösödést, s magán utón tanácsosai által azon óhaját fejezte ki, hogy az ország rendei maguk kérjék az örökösödés ily módon történendő szabályozását. Magyarország összes törvényhozó testületé, mint lát­tuk, ellenmondás nélkül elfogadta a nőörökösödést, s Bécsben julius 3- 62 tagból álló fényes küldöttség kérte ahhoz a király legmagasabb be­leegyezését. Károly örömmel fogadta az országgyűlés ajánlatát s julius 8. sze­mélyesen megjelenvén Pozsonyban, a királyi előadásokban felszólitá a 41) Kovachich: Suppl. ad vest. Comit. Ili, 432. 42) V. ö Salamon P. s Horváth M. i. műveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom