Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
19 rendeket, hogy az örökösödési határozatot törvénybe foglalva terjesz- szék eléje szentesítés végett. A Julius 16. gyűlésen törvény alakjában felolvasták s elfogadták a rendek a nőörökösödést — a pragmatica sanctiót, melynek értelmében Károly király halála után, ha Autód nélkül halna meg, a trón Károly leányágára, ennek halála után József leányágára, ennek kihalása után Leopold leányágára száll azon első- szülöttségi sor szerint, melyet uralkodó császári és királyi ő felsége Németországon belül s kivűl fekvő említett jogon és rendben feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul egymással és együtt és a magyarországi királysággal s hozzákapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal egyetemben örökösképen bírandó más örökös országaiban és tartományaiban is megalapított. A pragmatica sanctióért, mely az államjogi szerződések történetében ritkítja párját, viszonzásul az országgyűlés a következőket kívánta biztosíttatni: 1) hogy a nőutód épen úgy mint a férűutód koronázta- tása előtt tartozzék megesküdni a törvények megtartására; 2) Magyar- ország rendei megmaradnak mindazon törvények élvezetében, melyeket törvényes országgyülésök alkot és a király megerősít; értetik ez nemcsak az eddigi törvényekre, hanem a jövendőbeliekre is; szóval ki van mondva, miszerint Magyarország csak alkotmányos törvények szerint igazgattatik; 3) hogy Magyarországot idegen törvények és kormány- formák szerint igazgatni, nem fogja sem nőörökös, sem ennek törvényes örökösei. 4:j) A pragmatica sanctio két törvénycikket alkotó 15. §-ával, melyek első felolvasás után, némi irály változtatással, minden módosítás nélkül elfogadtattak, századokra szóló szerződés jött létre a nemzet és az uralkodó család között, oly alakban, hogy sem az egyik, sem a másik fél fel nem bonthatja, értékét nem csökkentheti, de nem is növelheti. Midőn e világtörténelmi eseményt képező szerződést őseink 1723. év június havában több közügyet érdeklő törvénynyel együtt ő felsége elé szentesítés végett fölterjesztek, — azon kérelemmel járultak az uralkodóhoz, hogy államai között egy közös védelemre vonatkozó szerződés megkötését engedje meg, mozdítsa elő s majdan szentesítse. Az országgyűlés megfeledkezett ezen alkalommal azon változásokról, melyeken a Lajtán túli tartományok keresztül mentek Magyarország, az alkotmányos nemzet, kölcsönös védelemre szerződést akart létesíteni oly tartományokkal, melyekről még mindig azt hitte, hogy mint a török uralom idejében szabadon ajánlottak segélyt, úgy most is szabadon rendelkeznek önmagukkal. E tekintetben nagyon megváltoztak az ügyek. Károly az országgyűléshez küldött válaszában tudtára adja a nemzetnek, hogy birodalma minden egyes részének megvédéséről vagy már gon4S) Salamon P. i. m. 179. s 180. 1.
