Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
17 Ugyanez történt még azon évben Sléziában is. Az események gyors előhaladása mellett csak idő kérdése volt már, mikor terjesztessék az örökösödési törvény Magyar- és Erdélyország rendei elé. A király alkotmányos tapintattal előbb Erdély rendei elé terjeszté a pragmatica sanctiót, melyet a rendek minden ellenvetés és kikötés nélkül elfogadtak. 39) Az eddig előadottak után azt lehetne következtetni, hogy Magyarország azon kényszerbenyomás alatt állott, melyet a pragmatica sanctiót elfogadott országok akaratlanul is reá talán gyakoroltak. E következtetés téves. A király maga volt az első, ki e föltevést megcáfolta azon eljárásával, hogy az eddig elért eredmények után is, mielőtt az országgyűlés elé vinné, először Pozsonyban és Pesten összejött országos bizottságok véleményét törekedett megtudni s egynttal többeket szándéka támogatására megnyerni. „Ezen országos comissióknak méltóságos elnökei condelegatus és condeputatus méltóságos úri s nemesi főrendjei majd a szivéből állottak a nemes országnak, — mondja azoknak egy tagja gr. Károlyi Sándor — ahhoz járult a méltóságos palatínusnak ottan való székelése ............. Még minekelőtte a diéta megindult volna, kezdett együtt is másütt is hintegettetni a felséges ausztriai háznak bekövetkezhető leányág successiója; mely iránt is kinek-kinek mi légyen véleménye, a fölséges udvar előre alkalmasint beszedte.“ 40) 1722. év május 1. kelt királyi meghívó levelekben, miután biztosítva lön az udvar Csáky Imre bibornok felterjesztéseivel, hogy a pragmatica sanctio a rendek részéről semmi ellenszegüléssel sem fog találkozni, az országgyűlés junius 20. Pozsonyba hivatott össze. „Miután az 1715. országgyűlésen alkotott 14. t. c. által rendeltetett, hogy minden harmadik évben országgyűlés tartassák, — igy szól a kir. meghívó levél — eddigelé is kívántunk volna ugyan e törvényes végzésnek eleget tenni, ha abban a keletről s nyugatról támadt háborúk nem akadályoznak vala. Most azonban békésebb s alkalmasabb idő tűnvén fel, ezen örökös országunk a nekünk kiváltképen kedves Magyarország s a közügy iránti atyai gondoskodásunknál fogva, — nehogy t. i. ezen a török iga alatt hosszan nyögött s az alól mind a magunk, mind a boldog emlékezetű elődeinknek Isten segélyétől támogatott dicsőséges fegyvere által szerencsésen megszabadított, sőt határaiban is szélesebbre terjesztett országunk a jövendő időkben bármi zavarokba s veszélyekbe essék; hanem inkább maguknak a hű Karoknak és Rendeknek a mi legkegyelmesebb szándékainkban való megegyezése s azok támogatása által, minden akár ktilerő, akár belmozgalmak ellen üdvös orvoslat ta39) Szilágyi S. Erdély története. II, R02. 1. 40) Károlyi önéletírása. 3
