Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
12 délyi hadak főkapitányával érintkezik. 18. A szász nemzet s az adófizető nép válláról levétetik az utasok s lovaik élelmezésének visszaélés által szokásbajött terhe, s postákról az államtanács, fogatokról pedig a főurak gondoskodnak.“ 29) Több Ízben felmerült az anyaországgal való egyesülés kérdése; ez azonban a független önálló fejedelmek korában kivihetetlen volt; Leopold kormánya pedig épen nem volt alkalmas arra, hogy Erdély lemondván szabad institutióiról, ezeket az anyaország önkényes kormánygépezetével cserélje fel. Különben a legjobb akarat mellett is Erdély egyesülése lehetetlen volt ezen időben, mert országgyűlés, mely elé ez egész ügy tartozott, már régóta nem volt. Az egyetlen kapocs, mely a két testvérországot összefúzé, — a koronázás vala, s épen azért a magyar király, mint magyar király, egyúttal Erdély fejedelme is volt. Leopold alatt, s 1705. bekövetkezett halála után I. József uralkodása alatt Erdély kormányzót kapott; talán hogy az 1690. hitlevél életbeléptetése felett őrködjék? nem; a kormányzó megjelenése egyértelmű volt az alkotmánypontok megsemmisítésével. Leopold, mint a történelem feljegyző, kormánya történetét hibáival együtt fia számára egybegyiijteté. Szerencsés gondolat! Minta uralkodás az, de nem követésül, hanem elrettentésül az utódnak, hogy milyen ne legyen. I. József 1705. 27 éves korában lépett a trónra, melyet, atyja politikáját kárhoztatván, esküjéhez híven, alkotmányos utón szándékozott ellenségeivel szemben fentartani. A politikai demoralisatio azonban sokkal nagyobb volt, semhogy azt József rövid, háborúval telt uralkodása alatt jószándékával megjavíthatta s bizalmat kelthetett volna. A Kákóczy-felkelés, melynek vallási s politikai szabadság volt rugója, bizonyára hamarább véget ér, ha Leopold az uralkodó s nemzet közti bizalmat teljesen el nem játsza. A sérelmek országgyűlésen való orvoslata, visszaemlékezvén Leopold kormányára, a rendek részéről üres ígéretnek tartatott, s azért követelik békepontjaik biztosítására a külföldi udvarok jótállását, amit a király leghívebb embereinek tanácsára sem fogadott el, tekintélyét ez által sértve érezvén. Rákóczy reménye, melyet XIV. Lajos Ígéretére épített, hogy Magyarország ügyét is a spanyol örökösödési háborút befejező közönséges békében fogja elintézni, teljesen meghiúsult. A császári követek hallani sem akartak a magyar ügyekről, melyeknek védőjéül XIV. Lajos csak addig szerepelt, mig saját érdeke.ezt úgy kívánta. Midőn a ra- stadti s bádeni békeszerződések — 1714. — véget vetettek Francia- ország, a német császár s a német birodalom közti ellenségeskedések29) V. ö. Szász K. Sylloge Traetatuum, 68. köv. 11. Szilágyi S. Erdély története, 381. s 382. 1. Horváth M. i. m. V, 222-224. 11.
