Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881

»

13

nek — XIV. Lajos Rákóczyt s csekély párthiveit a már életbelépett szathmári békére utalá, mely egyedül képes Magyarország nyugalmát helyreállítani. 30)

József nem érte meg a nemzet kibékülését, meghalt 1711. apr. 7. fiörökös nélkül, azon reményben, hogy testvérje és utódja, Károly, szerencsésebb lesz családja érdekeinek s birodalma jólétének előmozdításában.

A szathmári békét, mely a nemzetnek visszaadta a nyugalmat, József halála után három hétre kötötték meg; május 1. olvasták fel ünnepélyesen a rendek előtt a 150 aláirással hitelesített okmányt. E békekötés, melyet Eleonóra császárnő május 26. erősített meg, elösmeri Magyar- és Erdélyországban a vallásszabadságot; — III. pont. biztosítja Magyar- és Erdélyország jogait, törvényeit és szabadságát; — IX. pont — átalános biinbocsánatot s kegyelmet ad a felkelésben résztvevőknek. — II. pont. — 31)

Amint Károly meghallotta bátyja halálát, egy percig sem késett Spanyolországot odahagyni, hogy elfoglalja testvérje után örökségét. Még útban volt, midőn a németek császárrá választották; de a legfőbb hatalom körülirt megszorításával, hogy némileg enyhítsék az elődök önkényeiből származott sebeket.

Károlylyal uj korszak veszi kezdetét Magyarország államéletében. A Habsburg-ház utolsó férfiivadékát a legszebb reményekkel fogadták Becsben a magyar főurak, hová 1712. év január havában a Spanyol- országból hazatért Károly üdvözletére siettek. A főurak érzelmeiben osztozott az egész nemzet, midőn febr. 2. kiadott királyi levélben koronázó országgyűlésre hivatott meg. Ez összehívó levél az 1687. törvény II. cikkelyére hivatkozva, sértetlennek nyilvánítja a fiörökösö- dést, de egyúttal kötelezőnek az örökös királyra nézve mindazon feltételeket, melyeket a nemzet az örökösödési törvény elismerésekor törvénybe igtatott. 32)

Károly meg sem várván az apr. 3. hirdetett országgyűlés összejövetelét, március 30. megerősítő a szathmári békét, melyet, mint fentebb megjegyeztük, ideiglenesen anyja, Eleonóra irt alá.

Miután Károly országgyűlési összehívó levelében a koronázáson kívül semmiféle ügyet nem érintett, a május 11. megnyílt országgyűlés rendei tanácsosnak tartották a királyi hitlevélbe bizonyos sérelmi pontok felvételét. E pontokra nézve a következőkben történt megállapodás : 1. Magyarország és kapcsolt részei szabadságait, mentességeit, kiváltságait, közjogait, törvényeit és szokásait — kivéve az 1222: 31.

3°) Horváth M. i. m. VI, 654. 1.

51) Katona: XXXVII, 644. 1.

52) Horváth M. i. m. VII, 88. 1.