Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
9 őseink könnyelműen feladták volna az ország alkotmányát. Nem. Az örökösödési törvény becikkelyezése előtt még szabad választása volt az országnak az uralkodó család bármelyikét választani, s mégis nincs rá eset, bogy eltért volna a család körében meghatározott örökösödési rendtől.23) 1687-től kezdve törvényben volt az kimondva, 24) mit eddig az ország, saját érdekét tartva szem előtt, szabadon gyakorolt. Eddig az ország egyhangú akarata s hozzájárulása jelölte ki a királyt; 1687 óta a koronázás ad az országnak alkotmányos uralkodót. 25) Az aranybulla 31. cikke csak papiroson volt; nem ez, hanem az önkény, az elnyomás adott a nemzet kezébe fegyvert az önvédelemre. Különben, midőn őseink a király óhaját teljesítették, fentartották maguknak a jogot, hogy a vétkes felett magyar törvényszék előtt, a vádlók és védők kihallgatása után, hozassák döntő Ítélet. 26) Szomorúan tapasztalták őseink, hogy mig a fejedelem engedményekre szólítja a nemzetet, addig Karatfa, ez emberi szörnyeteg vérpadja Eperjesen csak gúnyolja az ország tehetetlenségét. Mielőtt érdemleges tárgyalásába bocsájtkoztak volna a fentebb előadott s később elfogadott pontoknak, kérték a királyt: teljesítse ez oldalról jogos kérésüket s a gyalázat fájának eltávolítása mellett, a börtönök ártatlan lakóit bocsássa szabadon. Az örökösödési törvény elfogadásával őseink egyetlen törvényt sem helyeztek hatályon kívül; mi több, az országgyűlés nyiltan kifejezi abbeli óhaját, hogy a többi törvények sértetlenül megtartassanak. Nem ok nélkül hangoztatja ezt az országgyűlés, mert Leopold királyi előterjesztésében, melylyel az országgyűlést megnyitotta, mint fentebb idéztük, oly szavakkal élt, melyek az alkotmányt a király tetszésétől látszottak függővé tenni. A király későbbi Ígérete rövid időre eloszlatta a kételyeket; de csak rövid időre, mert az 1687-re következett években Leopold oly önkényes uralkodónak mutatta magát, milyen sem előtte, sem utána még egy sem volt. A király csak esküvel erősített kötelességét teljesiti, ha az ország ellenségtől visszavett részeit meg nem tartja. Örömmel hallotta a nemzet 1687., hogy menten az idegen járomtól valahára szabadon fog lélekzeni; de mily nagy lön a meglepetés, midőn az örökösödési törvény szentesítése után a fejedelmi Ígéret, feledésbe ment, a törvények pedig a gyakorlati életben nem létezőknek nyilváníttattak. A töröktől visszafoglalt részeket Leopold megtartotta s bécsi tanácsosok kormányzása alá adta. Bécsben a németekből törvényszék alakult, mely a törököktől visszakerült birtokok tulajdonosai felett Ítélt. 23) V. ö. a fentebb a 4. 1. i. törv. cikkeket. 24) L. az 1687: 2. t. c. 25) Salamon F., Magyar királyi szék-betöltése, 66. 1. 2e) Az 1687: 6. t. c. Corpus Juris, 2
