Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
10 Senki az ellenségtől visszakerült birtokához nem juthatott, mig — mi az iratok elpusztulása után igen nehéz volt — be nem bizonyította birtokjogát; ha ez nagy nehezen sikerűit, akkor váltságdíjat fizetett, mely sokszor nagyobb volt, mint amennyit a jószág ért. Ily utón számtalan nemesi család koldusbotra jutott s helyettük idegenek jöttek az országba s fészkelték meg magukat a nemzetiség legnagyobb kárára. Hasztalan volt minden tiltakozás, melyet az ország e fosztogató eljárás ellen emelt. A válasz csak újabb sérelmeket hozott felszínre, mert a bécsi kormány az országgyűlés mellőzésével adót vetett a nemzetre, melyet kivétel nélkül minden osztálynak kellett fizetnie. 27) Az ország integritásának megsértése, az alkotmány lábbal tapo- dása mind oly állapotok voltak a török uralom megszüntetése fejében, melyek elkeseredést igen, de bizalmat nem szültek a nemzetben az uralkodó iránt. Találóan s szépen jegyzi meg Salamon: 28) „A nemzet jószántából kétségkívül hálás sőt nagylelkű lesz vala felszabadítói iránt; de midőn meg sem kérdezgetett, azt monda, hogy tulajdonkép nem is tartozik semmivel; mert a királyi hitlevélben kötelességül van kitűzve az ország területének megvédése és épségének helyreállítása.“ Magyarország legjobban érezte a háború csapásait s a hadviselés terheit; a nép nem volt képes fizetni az erejét felülmúló adót, s midőn a katonai executio lehetetlenre kényszerité, sokszor megtörtént, hogy vagy övéit adta el, vagy övéivel együtt a törökökhöz ment. Minden arra mutat ezen időben, hogy a bécsi kormány meghódított tartománynak nézte az országot, s mint ilyennel tetszése szerint bánt. Ez magyarázza meg a vámok önkényes rendkívüli felemelését, a só szokatlan magas árát; ez magyarázza meg a karlovici békének 1699. a magyarok tudta s beleegyezése nélküli megkötését. A nemzet igazságosság után törekvő szelleme szülte Rákóczyt, kinek magatartását, eljárását s egész szereplését jelszava „Pro libertate“ kellően megvilágítja. A legtisztább s szabadságért lángoló haza- szeretet volt Rákóczy minden tettének rugója ; mi viszontagságteljes hadjáratában kitartásra ösztönzé, az egyrészről egy jobb helyzet alkotásának reményében, másrészt azon körülményben rejlik, hogy a Habs- burgház kihalása után, mely a spanyolág 1700. történt magvaszakadtéval valószínűnek látszott, az ország önmaga felett ismét szabadon fog rendelkezni. Leopold figyelmét nem kerülte el a családját érhető, imént említett csapás; ezen eshetőséggel szemben családjában, mielőtt másodszülött fiát Károlyt Spanyolországba bocsájtotta volna, szükebb körű családi örökösödési szerződést készített, melynek értelmében József halála 27) V. ö. Szalay: VI, 37-46. 11. s Horv. M. Újdolg. 2. kiad. VI, 267-274. 11. 28) I. m.
