Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880
6 gató idegeket tevékenységre ingerelni, a szaglás idegeire, úgy látszik, semmi hatást sem gyakorol. Az érzéklő és mozgató idegek elágazásaikat, íibrilláikat, csekély kivétellel, a test valamennyi részeiben elárasztják. Az ideg minden legkisebb rostocskája, a többiektől elszigetelve, önállólag végzi működését, tudniillik érzékel, vagy mozgat. A test azon részeibe tehát, hol nincs nyoma az érzéklésnek, vagy mozgásnak, mint pl. a körmökbe, hajszálakba, vagy a helyenkint megkeményedett felbőrbe, bajosan terjesztik el rostocskáikat az idegek. Mind a két idegrendszerből erednek ki érzéklő és mozgató idegek. Működésük feladatára nézve azonban nemcsak különböznek, de némi tekintetben függetlenek is egymástól. Az agy és gerincz idegei ugyanis a külső érzéklést és mozgatást eszközük, mig a góczidegek főként a belső érzéklés eszközlésére, és a belső szervek izmainak mozgatására vannak hivatva. Némely állatok csupán góczidegekkel bírnak, mégis éreznek és mozognak. Sőt, állítólag, gyermekek is születtek már agy- és gerinczvelő nélkül (?). Innét van, hogy némelyek a góczideg- rendszerben titkos alvó erőket, a sugárfonatban egy szunnyadó agyvelőt sejtenek, mely a delejesség bűvös hatása alatt felébred, szellemi erőket fejt ki, mintegy látóvá leszen, elolvassa a gyomorra helyezett Írást, szellemi szemeivel szemléli a távollevő személyeket, tárgyakat és cselekvényeket; nyelveken beszél, jövendöl stb. Számos élettani adatok azonban kétségtelenné teszik, hogy az agygerincz- és góczidegrendszerek kölcsönös hatással vannak egymásra, s igy okvetlenül összeköttetésben kell államok egymással. Tapasztaljuk ugyanis, hogy dúcz-idegbajok folytán a lélekzésben, vérkeringésben, emésztésben beállott rendellenességek a külső érzéki felfogásban s testi mozgásban is feltűnő zavarokat idéznek elő; mig viszont az agygerincz idegeinek megfeszített munkássága, vagy henyesége folytán a lélekzés, vérkeringés, emésztés működéseiben is megfelelő gyorsaság, vagy lany- haság áll be. Bóditó szerek, narkotikus anyagok, szeszes italok élvezése nemcsak a gyomor-idegeket hozza túlzott izgalomba, hanem fokozott érzékléseket, s izommozgásokat is idéz elő; s az által, hogy a vért a fejbe kergeti, az agyra s agyidegekre szokatlan nyomást gyakorol, mely főfájásban, kábultságban nyilvánul. Viszont valamely undorító illat nemcsak a szagló-érzék, hanem a gyomor idegeit is fölizgatja, s émelygést, ökrendést, görcsöket, hányást okoz. Hevesebb testi mozgások, erős, gyors kézimunka, sebes futás stb. közben a vér sebesebben lüktet, a lélekzés gyorsabb ; mig megfeszített szellemi munka közben az agyidegek izgatottsága az emésztő szervek idegeit is hevesebb munkálkodásra ösztönzi. Az elmondottakból látjuk, hogy az érzéklő és mozgató idegek feladatukra nézve nemcsak határozottan különböznek, hanem,
