Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880
4 Az agy- és gerincz-velőből számos idegek ágaznak szét a test különböző részeibe, melyek szintén nagy számú vércsatornákkal vannak ellátva, annyira, hogy az idegek úgyszólván vérben fúrdenek. Az agy és gerincz idegei együttvéve egy összefüggő, rendszeres egészet képeznek, melynek a tudományban agygerincz-ide g- rendszer (systema cerebro-spinale) vagy állati idegrendszer a neve. Ezenkívül vannak az idegeknek még más egyéb, nem kevésbbé fontos fészkei is. Ezek különösen a testtörzs beliiregeiben fekvő, úgynevezett idegdúczok, vagy ideggóczok, tudományos néven „gangliák,“ melyeknek állománya leginkább a szürke agyállományhoz hasonlít, s melyekből kiváltképen a mellkasba és hasüregbe zárt szervekhez, nevezetesen a tüdőkbe, szívbe, vesékbe, gyomorba, belekbe stb. ágaznak szét az idegek. Az ideggóczok nagysága különböző; alakjok többé kevésbbé gömbölyű, szinök pirosas szürke, s idegeik együttvéve szintén egy külön, egymással összefüggő egészet képeznek, melynek d ú c z- idegrendszer (systema gangliorum) vagy t e n g é l e t i (vegetativ, másként plastikai) idegrendszer a tudományos neve. A legnagyobb s legnevezetesebb ideggócz a gyomor mögött fekszik; tudós neve „plexus solaris,“ (napfonat, — talán helyesebben sugárfonat), s főként a gyomrot, beleket s a közel fekvő belső részeket látja el idegekkel. Az egyes ideg, górcső alatt vizsgálva, rendkívül ünom idegrostokból áll. Ezen elemi idegrostocskák (fibrillák) hosszas, hajszál alakú csövecskék, melyeknek külső, hengeres burkolatát halványsárga, átlátszó, végtelenül finom sejthártya, az úgynevezett ideghüvely (neurilemma) képezi. A fibrillák közt a legderekabb mintegy 0018 milliméternyi (0-0085'"-nyi), a legkarcsúbb pedig valami 0-0013 milliméternyi (0-0006'"- nyi) átmérővel bir. Ilyetén primitiv idegszálacskákból 50-000 fér el egymásmelleit egy □ hüvelyknyi téren, s 120 millió képezne egy irón- vastagságú köteget. E fibrillák, végeik felé már oly vékonyakká lesznek, hogy többnyire legerősebb nagyitó eszközeink előtt is elenyésznek. A fibrilla hajszálcsatornáját egy, fris állapotban, opálszinbe játszó, átlátszó s fehérnyéből és zsíranyagból álló folyadék, az i d e g v e 1 ő, vagy az úgynevezett Schwennféle test tölti be, s egy végtelenül finom szálacska, az idegtengely (protagon) vonúl rajta keresztül. A protagon vegyi alkatrészei: 232 parány széneny, 240 p. köneny, 4 p. légeny, 22 p. éleny és 22 p. vilany. Az idegrostocskák rendszerint párhuzamosan futnak egymás mellett, s csak ritka helyen vannak összebonyolodva. Egy-egy nyaláb eme fib- rillákból vékony fejér hártyával van a többi hasonló csomóktól elszigetelve, melyek külön-külön idegfonalakká lesznek, inig végre ezen