Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880

15 maga is azonnal ideges convulsiókba esik. Ez ideges rángatózások az­tán, gyakori ismétlődések következtében, megszokottakká lesznek, min­den inger nélkül is folyvást följelennek, s minthogy a fő, nyak, vállaló kezek természetellenes ide-oda rángatózásában, légióként pedig az arcz- izmok által előidézett szemhunyorgatásokban, ajkrángásokban és egyéb torzvonásokban (grimaceokban) szoktak mutatkozni, az emberi test ma­gatartását s az arczot egészen kivetköztetik természetes formájából, s szánalomra méltó, némelykor pedig nevetésre késztő torzalakká változ­tatják. E baj következtében az illetőnek nemcsak társadalmi helyzete válik kellemetlenné, hanem az ideges saját környezetének is terhére leszen. Csenevész korunk az enervált öreg urak, blazirt fiatal embe­rek, ferde nevelésű, elkényeztetett hölgyecskék, pártában maradt agg szüzek soraiban, a lélektanilag is figyelemre méltó példák egész sorát mutatja föl, s midőn egy elmés franczia iró, Sardou, az „Idegesek“ czimü színmüvében túlélőnk, de természethű jellemzéssel, erősen pelen- gérre állítja nevetséges voltukat, figyelmeztetni kívánja a társadalmat, hogy az ilyetén fajta idegesség nem tartozik a szánalomra gerjesztő betegségek közé, hanem olyan nyavalyásság, mely leginkább oktalan nevelés, vagy társadalmi ferdeségek eredménye, s melyet a társadalom­nak helyes és józan intézkedések által nemcsak tehetségében, de köte­lességében is áll az emberi bajok sorából tökéletesen kiirtani. A felhozott idegbajok, — mint láttuk, — részint az idegek túlsá­gos izgékonyságában, részint az ingerlékenység eltompúlásában, az úgy- mondott érzéketlenségben, az idegerő kimerültségében jelennek meg. Okaik sokfélék. Meghűlés, magas fokú lázzal járó betegségek gyakran igen súlyos idegbajokat idéznek elő. Minthogy az idegek a test többi szerveivel együtt a vérből nyerik táplálékukat, az idegrendszerre a legkártékonyabb hatást a vérbetegségek gyakorolják. Ez az oka, hogy a hysterikus bajokban szenvedő nők oly nagymértékben idegesek. Sok esetben a vérbajt beteges szüléktől örökli át a magzat. Ezért találkozunk annyi vézna, beteges, elsatnyúlt sarjadékkal az életben. Némelykor is­meretlen okból is történik zavar az idegek működésében, anélkül, hogy állományukban valami változás volna észrevehető. A legtöbb okot azon­ban az ideg-betegségekre a növelés, meg a társadalmi szokások ferde- ségei s oktalanságai szolgáltatják. A csecsemő testi fejlődésének kor­látozása az okszerűtlen bepólyázás által; a gyermeki test elsatnyulása, elbetegedése, egészségtelen dajka-tej, rendetlen táplálkozás, tisztátalan szobai levegő, a tunyaság megszokása, a kellő testi mozgás és a fris lég hiánya stb. miatt; a test természetellenes módon befüzögetése nő­növendékeinknél; az úgy is eléggé izgékony idegek ingerlésének foko­zása izgató szerek: fűszeres eledelek, szeszes italok, dohányzás s egyéb narkotikus élvezetek, továbbá éjjeli dorbézolás, oktalan tánczolás stb. által; az izgató regény-olvasás által túlcsigázott képzelődés, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom