Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
h ász Norbert ő nsga, mint rendesen, e tanévben is kétszer látoga- tá meg az intézetet, m. ó. nov. 14-én osztályaink s az intézet egész ügymenetének hivat, megvizsgálása, és jón. 3-án érettségi vizsgáink vezetése végett, a tanuló-ifjúság javát czélzó buzgalmának hagyván intézetünknél emlékét ez alkalmakkal is. Az év folytán érkezett hivatalos iratokból mint az ügyvezetést s a tanrendet érintők válnak ki: Az 1879. jut. 4. 17,930. sz. alatti, melyben a nm. vall. és közokt. kir. miuisteríum némely tankönyvek bevételét kiválólag ajánlja. Az 1879. júl. 18. 779. sz. a. s pótlékban aug. 5-ről, a nt. főigazgatóság az új tantervet fontos körülirásokkal s utasításokkal világítja meg. Az 1879. szept. 6. 1063. sz. a. melyben a nt. főigazg. a valamely tanulmányból fölmentett tanulóval szemben követendő eljárásra nézve irányadó nyilatkozatot tesz. Az 1880. marcz. 21. 6655. sz. a. hol a m, ministerium az egri izraelita hitközség felfolyamodására újólag kimondja, hogy a főgymn. izraelita tanulók ünneplő szünetei csak az 1876. jan. 3. 28,769. sz. és 1877. máj. 23. 2712. sz. a. k. intézvényeiben kijelölt egész, vagy félnapokra terjedhetnek. Az 1880. márcz. 28. 352. sz. a. melyben a nt. főigazg. a statistikai adatok összeállítására, s az ifjúság fölvételére nézve utasítást közöl. Az 1880. jún. 13. 656. sz. a. melyben a nt. főigazg. 1. 2. 3. alatt, az éretts. vizsgák ideiglenes szabályzatának ügyét megvilágító intézvényeket közöl. Évi zárvizsgáink, a szépirási próbák s a rajzoló mértaniak és vallástaniak előbocsátásával, jun. 16—25 lefolyván, a fenmaradt napok a rendkívüli tanulmányok (franezia ny. tornázás stb.) próbáira s a zármunkálatokra használtattak fel; mig jun. 29-én, sz. Péter és Pál apóst, ünnepén, a munkaév ünnepélyes „Te Deummal“ bezáratván, az ifjúság, tanáraival s a mindkét nemű szülői és egyéb díszes vendégközönséggel, az intézet nagyobb termébe vonult fel, hol a főgymnasium évi állapotairól közölni szokott rövid értesítést s ajutalmak kiosztását megelőzve, múlt években megkezdett nevelészeti értekező beszédét ezúttal a következőben folytatá az igazgató: Tisztelt vendégközönség! Két közelebbi évben szólottáin e mai alkalomból a házi nevelésről. Alig volna bátorságom ismét e tárgynál maradni, ha mindjárt előre azzal meg nem nyugtathatnám a t. hallgatót, hogy becses figyelmét ezúttal is a nevelésre ugyan, de az iskolai nevelésre,— tehát uj helyzetek terére szándékom átvezetni, melynek bizonyára minden hazafias lélekre nézve megvan a maga varázsa. És azután, megint a gyermekkel, és már a ser- dültebbel is fogunk e téren találkozni, a figyelmünkre oly méltó kedves csemetékkel, kik a mint ma szépítik előttünk az életet, úgy fogják majd boldogítani utánunk. Vajmi szivemelő már magában csak az, midőn az iskolák e városának, különben oly csendes utezáit naponkint meg-megeleve- nülni látjuk azon apró-cseprő népség s a közéje vegyült felnőttebbek által, kik az oktatás áldásaival rakodva a családból iskolába s innét haza, mint virányról köpüjökbe a méhecskék, oly élénk zsibongással s tarka hullám
