Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
37 „Magyar Korona“ ez. napilap (1879-ki 3-ik számában) a fővárosi vasút- és hajó-forgaloin statistikájából az 1878. év 51 hetéről mégis ezeket mondja : „Érdekes az, hogy míg összesen 66,984 m. m. bor szállíttatott a fővárosba, addig innen 166,453 m. m. szállíttatott el, tehát közel 100,000 m. mázsával több. Igaz ugyan, hogy helyben is elég nagy mennyiségű bor terem, de ha a helyben termett bormennyiséget elég aránytalanul egyenlőnek veszszük is a helybeli fogyasztással, a mesterséges bor meny- nyiségeül közel 100,000 m. m. mutatkozik.“ Hogy lehet ez, miként vihetni ki többet, mint a mennyi termett, miként fogyaszthatni többet, mint a mennyit behoznak? Nem csoda fölötti csodák ezek? No de bizonyos, hogy nem igaz úton ment mindez végbe. Mit a természet megtagadott, előteremtő a mesterség. A savanyú szőlőnedvből édes bort csinálni, sőt a vizet borrá változtatni a jelenkor köznapi mestersége. Angliában a mindennemű ipar, tehát ezen ipar honában is, vannak vitéz borivók, kik még soha egy csepp portói, vagy madeirái bort a nyelvökre nem vettek. Ott értik, nevezetesen a kapföldi borokból, melyeknek czukortartalma megengedi, hogy vízzel hígítva seprű által uj erjedésbe jöjjenek, mindenféle szin és szaganyagok hozzáadása által tetszés szerint miként gyártsanak fehér, vörös, franczia, spanyol és portugalliai borokat. Ott vannak igazi borfőzödék, melyekben nemcsak mazsola- és apró szőlőből, hanem málna-bogyóból, szilvából, fehér czéklából, sőt még sörből is minden országbeli és minden nevű borokat főznek. Miként a nap ragyog jók és gonoszak fölött, úgy a tudomány csalónak és bocsületes embernek egyenlően kész szolgálatára állni. Ismert dolog, hogy a vegyészeti tudományok kifejlődésével a hamisítások mestersége is előhalad. A vegyésznek semmit nem használ többé, hogy eszközöket gondol ki a hamisítások felfedezésére, mert minden ily eszköz uj eszköz a hamisításra a hamisító kezében. Még pedig messziről sem értük el a tetőpontot. Ha majd egyszer szorosan megismerkedtünk a borban előforduló aethyl-amyl-oxid összeköttetéseivel, s ha egyszer sikerülne, a mint már az illatszerészet és ezukrászat terén részben sikerült is, ugyanazokat theerből s ki tudja még mi mindenből mesterségesen előállítani, akkor még egy más jövőnek nézhetünk eléje. Akkor megtörténhetik, hogy olyan bort tesznek föl asztalunkra, melyet a vegyészi laboratóriumban vízből, szeszből, czukorból, borkőből s mesterséges illó olajokból főztek össze. De ne búsuljunk. Mai napság már olvashatók ily ezégek: „Borkészítés must nélkül. Kir. porosz szabadalmazott bor-gyár.“ Tekintve ezen jövőt, s tekintve, hogy legalább hazánkban vannak még becsületes bortermelők, a borhamisítás fogalma felállításában nem akarunk tulszigorúak lenni. Ha minden borkereskedőt nem akarunk azonnal hamisításról vádolni, mindenekelőtt kivételt kell tennünk az u. n. borkeverésre nézve, s tehetjük ezt valameddig az nem áll egyébben, mint
