Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
V t B6 '■’WTIHP475' vannak. Rózsa- s hárslevelek, bodzavirág, ibolyagyökér, biraalmahéjak, zhályalevelek, meg némely növényekből, nevezetesen az ezerjó fűből erjedés által nyert u. n. erj-olajok igen használatos szerek, melyek által a bor jó illatát emelni igyekeznek. De ezen szerek már a borhamisítás területére tartoznak. A miről a következő pontban fogunk még röviden szólani. VII. Ki a statistikai kézi könyvekben olvassa, hogy Európa évenkint több mint 120 millió akó bort termel, miből egyedül Francziaországni Austria-Magyarországra BSVa millió esik, — Magyarországban 562,000 ka- tastr. hold (13/4 katastr. hold — egy hektár, vagy 562,000 • 0-5755 = 323431 hektár), újabb adatok szerint 425,314 hektár vagyis 739,677 kát. hold van szőlővel beültetve; — ha egy holdra csak 15 akó évi termést veszünk, az évi átlag 10 millió akó. — Az egész Németországra csak 21/2 miliő akó bor esik. Ezt meggondolva, bámulva kénytelen kérdeni, hova lesz ezen szörnyű bor-özön? De a szomjas torkok, melyek ezen kérdésre felelnek, sokkal számosabbak, mintsem hogy ezen borözöu által, mely pedig egy négyzet mértföld területet fél lábnyira elég volna elönteni, kielégittethet- nének. A szőlőlé évről évre több országot és több gégét hódit meg, mialatt a szőlőtő évről évre kevesbedik. 6) A szükséglet a műveltséggel nő; de a természet a szükséglettel nem törődik. Tekintet nélkül küld esőt a bor- és vizszomjas országokra, betegségekkel veri meg a szőlőtőt, melytől milliók várják gazdagodásuk forrását. Egy-egy századra tapasztalatszerüleg 8—9 jó, 21 — 22 középszerű, de 35 rósz borév esik. Tehát megfordítva is lehet kérdezni: honnan van a bor, ha a természet megtagadja azt? Erre csak egy tényt hozok fel. Portugalliában 1855. és 1856. években 40 . százalékkal kevesebb bor termett, mint egyébkor, mégis 30 százalékkal vittek ki többet, mint máskor. Ide járul, hogy Angliában ugyanazon években 50 százalékon felül több portói bor fogyott el, mint a mennyit behoztak. Szóljunk magunkról is. Habár hazánk bortermelő ország, a 6) Francziaország bortermelése folyvást hanyatlik a phylloxera és részben a szölő- tetü (oidium) nagy pusztításai folyján. Az adóhivatalok által múlt évről gyűjtött legújabb statistikai adatok szerint 1878-ban a szőlőművelés Francziaországban már csak 2,295,989 hektárra terjedt, holott 1874-ben 2,446,862 hektár volt szőlővel beültetve, tehát az apadás e négy év alatt több mint másfélszázezer hektárt tesz. Különösen az országnak déli de- partmenjeiben tetemes a szölőpusztitás. Ezek közöl tízben, kiválólag pedig Héreult, Cha- reute, Aude és Dordogne departemeutekben csak a legutolsó évi szőlő kiirtás 50,000 hektárra megy. Ugyané felvételek szerint az 1878-i bortermés Francziaországban 48,7 millió hektoliterre van téve, az apadás tehát az előző év eredményéhez képest 7,684,000, az 56.8 millióra becsült közép (tiz éves) termésátlag szerint pedig 8.i millió hektoliter, s miután nagy átlagban a franczia borok közép ára hektoliterenkint 50 frankra tehető: ennélfogva a jövedelemveszteség a 400 millió frankot meghaladja. — Eendkivül rósz volt az 1877-iki bortermés Languedocban és Pro vénáéban, s Armagnac, Bordeaux és Perigord vidékei csak maguk négy millió hektoliterrel szüreteltek kevesebbet a rendesnél, miután oly szőlők, melyek hektáronkint átlag 25—-30 hektolitert adnak, most alig adtak 15 hektolitert.
