Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
27 nagy czukor- és alkohol-tartalom által tűnnek ki. Ezek czukor-tartalmu- kat; mely legcsekélyebb a madeiráiban, legbővebb a m a 1 a g a i- és tokajiban, mind a mesterséges készítésnek köszönik. T. i. vagy a tőkén, vagy a szalmán aszalt szőlőszemekből, vagy lepárolt czukrozott mustból készíttetnek, s azért aszú-, szalma-, vagy főzött boroknak is neveztetnek. Ha felteszszük, hogy az aszalt szőlőszemek csekély fehérnye- tartalommal bírnak, érthetjük, hogy a ezukornak gyakran oly nagy fölöslege menekül meg az alkohollá váló átváltozástól; ámbár az igen erős alkohol-képződés maga is határt szabhat magának, minthogy az alkohol több mint 20 százalékos mennyiségénél a többlet a bor üledékbe lecsapódván, hatásában meggátoltatik. — A borok második természetes esoportozatát, melyre az izlelés utal, a savanyú vagy fanyar borok képezik. Ezek a szabad savakban gazdag tartalmuk, de egyszersmind illatuk és fűszerességük által tűnnek ki, s azért igen jó izüek, ha különben czukor- és alkoholban nem szegények. Közöttük első rangban állanak a rajnai borok. — Harmadik csoportba a portugalliai s burgundi borok tartoznak. Ezek alkoholban gazdag, sötét vörös, gyakran kékes szintiek, kivonat-anyagokban is dúsak, s azért rendkívül kedves izüek; de szabad savakban meglehetősen szegények, s e miatt idővel színben és ízben nagy változásnak vannak alávetve. A csersavdús borok negyedik osztálya is, hová az alko- hol-szegényebb franc z i a vörös borok tartoznak, hajlandók ily változásokra, melyek azonban az íz némi javulásával vannak összekötve. — Az utolsó csoportozatba végre a pezsgő-borokat sorozhatjuk. Ezek czukordús, kékes szőlőgerezdekből készíttetnek; t. i. a fiatal, még erjedő bor erjedésétől elvonatván, ezen erjedést dugaszolt palaezkokban folytatni kényszerittetik. Ezen palaczkok azután nyakukkal aláforditva helyeztetnek el, úgy, hogy a seprű a dugasz fölé rakódik le, mely időről időre kivona- ' tik s ujjal pótoltatik, mig a bor teljes fénye be nem következik. A még mindig előhaladó erjedés szüli aztán ama szénsavat, mely a bor ismeretes pezsgését okozza. (V. ö. Borászati naptár 71—80.). — Midőn a külföldi borok egész hosszú sora előttünk áll, lássuk a híresebb magyar borok rendét is. a) Aszú borok: tokaji, ménesi, ruszti. egri. b) Fehérek: érmel- léki, somlai, badacsonyi, neszmélyi, kőbányai, bársonyosi, esanaki, szilvási. c) Vörösek: egri, visontai, szegzárdi, villányi, budai. Egyéb a fold különböző részein elterjedt és használatban levő gyümölcs- vagy egyéb növényi borok : u. m. az alma-, ribiszke-, cseresnyebor, Oroszország nyirfa- bora, az arabok pálma-bora, Amerika nád-cztikor vagy guarapo-bora, Mexico agave-bora itt említésbe sem jöhetnek. A mi a hires pezsgő-borokat illeti, az ipar ezen ága nálunk is kezd emelkedni, p. o. a velenczei, Fehérmegyében, s a pozsonyi, pécsi kisebb-nagyobb keletnek örvendenek.3) 3) Franeziaországban pedig Epernayban igen keresett gyár „Henry Eckel et Tafel“ czég, melynek bizományosa Parisban M. F. Bonniver, 138 bouleward Magenta, hol is a Crémant rose palaczkja 4 fr. 50 ct; Carte blanehe 5 fr. 50 ct; Carte noire 7 fr; Sillery 3 fr. 50 ct. stb.
