Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879

10 ezukrot mesterségesen pótolni, legegyszerűbben nád- vagy répaczukor, vagy a még olcsóbb burgonya-szörp (Kartoffelsyrup) hozzáadásával. Azonban az ily eljárás nálunk, Egerben, a ritkaságok közé tartozik, s pancsolásnak tekintetik. Mely ezukrot válaszszon, az eredményre nézve közönbös; mind­egyik alkohollá változik s a legügyesebb vegyész is kénytelen lemondani arról, hogy a borban az alkohol származását felfedezze. Néha más szer­hez is nyúl a bortermelő, midőn a mustból kréta által a szabad savakat elvonja s azt egyszersmind párlás által aránylag ezukordúsabbá teszi. (Lásd az emlitett Chaptal és Gall eljárását. V. ö. „A bor vegytana“ ez. füzetet; ez részletezve adja 55—63.) Ily módon a természeten utólag segítve lesz s legalább alkohol tekintetében jó időjárásnak semmit nem engedő bor fog nyeretni; de valóban jó, kedves ízű, illat- és zamat-dús bor lesz-e? ez más kérdés. Ahhoz épen a szőlőgerezdek tökéletes kifejlődése kívántatik. Találunk továbbá, nevezetesen a szőlőgerezd belében, légenytartalmu testet, az u. n. növény-fehérnyét (Pflanzen-Eiweisz), mely tehát a söprűt képezheti. Legyen bár ezen fehórnye csak igen csekély mennyiségben, alig J/4 százaléknyi a szőlőnedvben, a tapasztalás mégis azt mutatta, hogy egy súlyrész fehérnye képes 130 rész ezukrot alkohollá átváltoztatni, s igy ama csekély tartalom teljesen kielégitő viszonyban fog állani a meglevő czukorral. Ha a czukortartalom nagyobb, vagy megfordítva a fehérnye- tartalom kisebb volna, akkor a ezukor részben felbontatlan fogna maradni a borban. Azonban a forrás beállásához még több is tartozik; mindenekelőtt alkalmas hőmérsék. Habár a hatások, melyeken belül az erjedés általán lehetséges, jó tágasak is, 0° és -f 30°C között állhatván, jó és erős erjedésre mégis szűkeknek látszanak. Igen is, sokat nem mondunk, ha azt mond­juk, hogy különböző borfajokra, különböző országokban, különböző évjárá­sok mellett egészen különböző erjedési hőmérsékek kivántatnak. Legköze­lebb csakugyan bizonyos, hogy magas őszi hőmérsék az erjedésre előnyös, alacsonyabb hátrányos, és hogy nevezetesen a hőmérsék ingadozásai az erjedés alatt a legroszabb következésüek, s az erjedő nedv megromlását okozhatják. Az erjedés beállására végre még a légjárulás is megkivántató, két­ségkívül csak beállására, megkezdésére; mert az egyszer megkezdődött er­jedés további légjárulás nélkül is, vagy csak igen korlátolt mellett zavar­talant folyik le. Hogy vájjon a bővebb vagy korlátoltabb légjárulás kedvezőbb-e az erjedésnek, a felől még a legkülönbözőbb nézetek állanak fönn. Egy ideig, nevezetesen Francziaországban, az erjedésre használt hordókat valami si­sakfélével szokták befödni, melylyel kigyó-alaku szerkesztmény, hasonlóan, mint a mi vizlepároló készülékeinknél, vala összekötve. Az általa mene­külő alkohol-párákat akarák sűríteni. De midőn Gay-Lussac megmutatá, hogy nyilt hordóknál az alkohol alig 200-ad része megy veszendőbe, ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom