Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
6 szerint ? akként, ha a rendnek van ereje ilykép hatni a véges lények tevékenységére. Már a rend azon ereje s képessége, melynél fogva neki megfelelő szabályok szerint képes működtetni a véges lényeket — törvénynek neveztetik. A rend tehát a teremtési ez ól megvalósítását törvény által eszközli. Ennél fogva a törvény mibenléte a rend azon erejében fekszik, melynél fogva a véges létezőket képes zsinórmértéke szerint működtetni. Ez egész fejtegetésből nyilván láthatni, miszerint a czél, rend és törvény oly szoros viszonyban vannak egymással, hogy egyik a másikat föltételezi s egymás nélkül nem is gondolhatok. Mert a czél megszűnt czél lenni, ha nem érhető el; nem érhető pedig el a rávezető rend nélkül, ez ismét nem jő létre soha, ha nincs ereje, melynél fogva a czélt érendőket rávezesse a czélra. Miután a lét foltété a tevékenység, a tevékenység pedig a törvény által rendszeresíttetik , a rend által továbbá a czél megvalósítására vitetik — ha a czél abban fekszik, miszerint az isteni jóság, a tökély a véges létezőkben visszatükröztessók: visszautasíthatalIánál következik, hogy a teremtett világ, mihelyt létre jön s így tevékeny, s e tevékenysége törvények szerint megy végbe, azonnal vissza is tükrözi az isteni tökélyt. Minthogy pedig az isteni tökélyben legfőbb indok a czél megvalósítására az isteni végetlen jóság, úgy a teremtett világ is fő-főkép az isteni jóság föltüntetésében felel meg a czélnak. Ha most a világ ilyképen éri el a czélt, úgy szükségkép a legjobb is, s igy igazúl be azon állítás: „Minden, ami létezik, a mennyiben létezik, jó.“ ") A teremtett világ tehát a legjobban van teremtve. IV. A rósz. Miután bebizonyúlt, hogy a világ megfelel a teremtés czéljának s így jónak is kell lennie: azon kérdés merül föl, honnan van mégis annyi rósz a világon? . . . E kérdés megfejtésében más térre utalva a rósz kútfejének értelmezését, 12) egyedül a már meglevő rósz jelenvoltának okadatolását veszszük szemügyre. Mindenek előtt tisztába kell jönnünk a rósz mibenlétével. A rósz ellentéte a jónak. Ha tehát tudjuk a jó fogalmát, úgy meghatározhatjuk belőle a roszét is. 13) A megelőző c-zikk fejtegetéséből kiderül, miszerint a véges létező, mihelyt létre jő azaz tevékeny, e tevékenysége azonnal bizonyos törvények szerint megy végbe, a törvény pedig rend alá szorítja a tevékenységet, s így ez által végre a teremtés czélja megvalósúl. E szerint a teremtett lény létre jötte pillanatában azonnal jó, mert a léttel nyeri a jóságot. Ha tehát a jó ,lét‘, akkor a jó ellentéte, a rósz, nem lehet más, mint ,nemlét/ Fejtegessünk bővebben.
