Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
7 A jó a rend által valósúl; mert a rend vezet a czél betöltésére. Mind az tehát, ami rend szerint megy végbe, jó. Már ha a jó a rend jelenlétében áll, világos, hogy a rósz, mint a jónak -ellentéte, a rend távollétéből ered. A rend akkor van távol, ha nincs ereje, azaz nincs törvény, mely a rendet és rendezendőt összekösse. Hol törvény nincs, ott törvényszerű tevékenység sem lehet, törvénytelen tevékenység pedig annál kevésbbé, mert minden tevékenység bizonyos törvények szerint megy végbe, miután már törvény az is, hogy ami létezik, annak tevékenynek kell lennie. Hol tevékenység nincs, ott lét sincs. E fejtegetésből foly : 1. ) A rósz: rendnélküliség. 2. ) A rósz: a szükséges jó hiánya. Azért mondjuk: szükséges, mert nem rósz az, ha fölösleges jó hiányzik; pl. ha az embernek nincs oroszlányi ereje. 3. ) A rósz: a létező természetének megrontása. Mert ha a szükséges jó hiányzik, akkor a lény állapotából, természetéből hiányzik valami, hol pedig hiány, ott romlás van. 4. ) A rósz: a jóban van. H) Mert ha a lény természetének megrontása, akkor bizonyos természeten megy végbe, a természet pedig jó. 15) Miután ismerjük a rósz mibenlétét, kisértsük meg, hogyan fér össze a világ jóságával a rósz ? Mert ha Isten jónak teremte a világot, hogyan történhetik mégis, hogy fogyatkozásokat, hiányokat, roszat veszünk észre benne. Nem bocsátkozunk azonban addig a fejtegetésbe, míg eljárásunkat nem igazoljuk. Mert ugyanis azt vetik szemünkre, hogy az Isteu nem szorult ügyvédre az ember részéről, hogy igazolva legyen a teremtés és kormányzás mellett is tapasztalható roszak miatt, s az Isten végetlen bölcseségét úgy sem fejthetjük meg rövid emberi eszünkkel, azért hiú fáradozás minden magyarázat. ,6) E figyelmeztetést jogosnak ismerjük el, s részünkről is bevalljuk, miszerint koránt sem bírjuk kimagyarázni az isteni bölcseséghez kimerítő módon a jó és rósz együttlétét. I)e hisz tulajdonkép nem is ez a mi czélunk, hanem inkább az, hogy visszautasítsuk azok okoskodását, kik a jó és rósz ellentétéből követköztetnek az atheismus helyes voltára, s így kimutassuk, hogy ha emberi eszünkkel nem bírjuk teljesen belátni az isteni bölcseség titkos utait: akkor ne is törjünk pálczát léte fölött; egyszersmind pedig ki akarjuk mutatni, hogy a legjobb világ ellen a rósz vizsgálatából merített érvek a mint emberi szellem által koholtattak, úgy emberi észszel meg is czáfolhatók. S most kisértsük meg az ellentét kiegyeztetését. 1.) Mindenek előtt figyelembe veendő a fönnebbi fejtegetés eredménye a rósz mibenlétét illetőleg, mely eredmény azon nézetet állapítja meg, hogy a rósz: nem-létezés. Malum est nihil. Már ha ezt alkalmazzuk a világban
