Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
81 magát s az érem nyngállapotba jövend. Nagy láthatlan erő tartja t. i. azt vissza a térben a két sark között; a delejes erő megszűntével az ingó test el fog taszíttatni, oly erővel; hogy függési tengelye körül többször sebesen forgolódik. Ha érem helyeit ezüst, vagy rézlemezt veszünk a kezünkbe s megkíséreljük ugyan azt a saik.ik közt ide s tova húzni, miként a fürészszel szoktunk tenni, úgy fog tetszeni, mintha valamely lágy tömeget fűrészelnénk, s épen oly nehéz a léget keresztülvágni, mint valamely tészta-, vagy vajdarabot. Ha a deleje,sség ezen ellenállása legyőzethetik, akkor azon erő, melyet ezen küzdelemre fordítottunk, hővé változik át. Minthogy pedig az emberi test sejtjei, vére — habár vasat tartalmaz — bőre, húsa dele- jességet tanúsítanak, ha az embert keresztdelejességi készülék sarkai közé fel lehetne függeszteni, hogy könnyüszerűleg ide s tova szabadon, ingas/e- rűleg lengjen, akkor ezen légtengerben úszó ember kezei és lábai a delej sarkaitól távozni fognak, és egyenlítői állásba, azaz a sarkoktól 90° távolra helyezkednek el.1) Vegyünk továbbá szilárd fémhengert, mely kétféle fémből áll; a tokja réz, az anyag pedig, melylyel meg van töltve, könnyen olvadható ötvény pl. Piose Wood-féle ötvények, az első 94°C, az utóbbi 75°C-nál ömleszthető. Ha ezen hengert erős delej két sarka közé s valamely gépezettel összeköttetésbe akként hozzuk, hogy az önmaga körül forogjon, csakhamar oly nagy hőmennyiség fejlődik ki, hogy a benső éreztö- meg épen úgy fölolvad, mintha a hengert valamely koho izzó tüzébe tértük volna. Érdekes továbbá Foucault kísérlete, ki erős villamdelej egymáshoz közel álló sarkai között rézkorongot gyors forgásba hozott; midőn a villamdelej sodronyaiban még nem kering villamroham, a korong könnyen forgatható; de tetemes erőfeszítéssel eszközölhető ez akkor, ha a lágy vas- patkó delejjé változott, és ha ily erőfeszítéssel a korongot egy ideig hajtjuk, ez egészen átmelegszik, mintha a korong a delejsarkakhoz erősen sur- lódott volna. Tyndall ily módon könnyű olvadásu fémeket megömlesztett a delej-sarkak között. Mindez világos példa arra, miként változhatik át az erőműtani munka, vagyis a tömegmozgás rejtélyes erővé azaz villamrohammá, és ez ismét hővé azaz tömecsmozgássá. s) Folytassuk tovább ezen kísérletek lánczolatát. Legyen valamely vasgolyó csekély távolban az erős delejtől; ennek vonzó ereje huzza magához avasgolyót, mig egészen nem érintkeznek vagy össze nem ütköznek, ez által a mozgás meg lön akadályozva. Itt a delejes vonzás, mint a nehézségerő a földön, a vont tömeg mozgását eszközlé, és a mozgás akadályozása által hő származott. Ha alkalmas gépezet által a golyót a delejtől mintegy erőszakosan elhúzzuk, ekkor a delejnek ismét teret nyitunk, hogy a delej a vasgolyót magához ránthassa, és ismét, mint a mozgás akadályozása által hő származik. Ezen műtétek ismétlése által a delejesség rendszeresen hőt nemz. <) Faraday und seine Entdeckungen. 87. „Alle Materie magnetisch.“ ») Kísérleti természettan. Fehér I. 374.
