Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

Ezen hőfejlődés érzés által épen úgy észrevehető, mikép azt Bumford hőmérő által bebizonyitá. De ezek mind nagygyában való kísérletek. Azon tanúlmányoknál, melyekről szólunk, sem az érzés, sem a hőmérő nem használható, hanem végtelenül érzékeny műszer, a hővillamoszlopok és a gál- vánmérő műszere, mely által a testek hőmérsékében még a legcsekélyebb változásokat is jelezhetjük. Ezen műszert Melloni találta föl, melynek segélyével, mint a következő kísérletekben látandjuk, a legnyomatéktalanabb változásokat is észlelhetjük.

Tegyünk például valamely vizsajtó lemezei közé egy darab fát, nyomjuk ugyanazt s hozzuk a fát érintkezésbe a hő villanyos oszloppal és a gálván- mérő tűje azonnal kitér, jelül, hogy hőt fejtett ki, habár azt érzés vagy hőmérő által nem észlelhetjük is. Vagy hozzunk például közönséges hőmér- sékű higanyt összeköttetésbe az oszloppal s látni fogjuk, hogy a galvánmérő tűje balra tér ki, mert a higany gyors hővezetése az oszlopot az érinkezés helyénél lehűti. Öntsük majd a higanyt többször egy üvegből másba, mialatt vigyázzunk, hogy az üveget kezünkbe ne fogjuk, nehogy azzal kezünk melegét közöljük. A higany csupán és egyedül az átöutés által melegebbé lesz, mi a galvánmérő tűjének jobbra való kitérése által jeleztetik. Tehát a nyomás, ütés, súrlódás épen oly mértékben forrásai a hőnek, a mint a mozgásokat a nyomott, ütött és súrolt testekkel közöljük. — Ki a niagarai vízesés közelében állva, az az által keletkezett ködbe burkolva volt, különösen a ca- nadai oldalon, az úgynevezett patkó-esés alatt, kétségkívül tapasztalta az itt uralkodó magas hőmérséket, melyet egyes-egyedűl a víztömeg rémitő zu- hataga vagy is rohamos mozgása hozott létre, a víztömeg mintegy 48 m. magasságból esett.

De még más ezer meg ezer példát is hozhatnánk fel annak megmutatására, hogy a mozgás hővé változik át: a fűrész, mely gerendát átmetsz, a zsir, mely- lyel szekerünk, különösen a mozdonyok és vaspályakocsik kerekeit kenjük, a tűzszikrák, melyek nyargalva futó ló patkóütései által a kövezetből kipattannak, az apáink által használt tíízszerszámok, az aczél és kova, valamint a mi dörzs-gyufáink, sőt mimagunk is, midőn nagy hidegben lábainkat összeütjük vagy kezeinket dörzsöljük; némely gyárakban a súrlódás által kifejlődött hőt helyiségek fűtésére használják; a vadnépek tüzgerjesztése két fadarab összedörzsölése által eléggé ismeretes. Az esztergályosok ezen súrlódás által származott hőt készítményeik csinosítására használják, mintegy festék helyett, midőn készítményekhez esztergájuk sebes forgatása közben más fadarabokat dörzsölnek, és munkájok egyes részeit ekként egy kissé meg- szenesitik. A tengervíz erős zivatarok után melegebbnek mutatkozik. Mindezek nem azt mutatják-e, hogy ütés, nyomás, dörzsölés, egyszóval mozgás által hő származik, azaz a mozgás hővé változik át?

Az erőmütani elmélet az anyagiság eszméjét, melyet eddig a hőről alkottunk magunknak, kizárja, Beánk vonatkozva a hő nem egyéb, mint egy sajátságos tünemény, melyet mi érzés állal veszünk észre. Nem anyag az,