Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
20 Egy rekeszték közepett henger vala elhelyezve, mely tengelye körül forgott s lovak hozták mozgásba. A rekesztéket 14.56 kg 15u 0 vízzel töltötték meg. A víz természetesen a hengert körülöinlé. A henger kerekded fúróhoz surlódott. Egy óra múltával ezen súrlódás által annyi hő fejlődött, hogy a viz hömérséke 25 fokkal fölebb, tehát 40°-ra emelkedett; 30 perc-z- czel később a víz hömérséke 60°, 2 óra 20 perez után pedig 92° volt; 2 >/2 óra múlva végre tettleg forrt. Ezen egész hőt semmi egyéb nem okozta, mint a súrlódás. A nézők e kísérlet láttára egészen el ragad tatának. „Nehéz volna,“ mondja Eurn- ford „leírni a meglepetést és bámulatot, mely a jelenlevők tekintetén mutatkozik, midőn látták, hogy annyi vizet minden tfiz nélkül forrásba hoznak. S ámbár az eredmény csakugyan egészen rendkívüli vala, szabadon és nyíltan bevallom, magamnak is oly nagy gyermekies gyönyört okozott, hogy azt bizonynyal el kell vala titkolnom, ha oly dicsvágyó lettem volna, miszerint egy komoly bölcs hírét igényeljem magamnak." Ezen nyílt vallomás annál könnyebben felfogható, minél közönségesebb, hogy oly egyének, kik mindig komolyaknak akarnak látszani, sokszor igen korlátozottak, holott az egyszerű emberek, kik komolyan keresik az igazságot, minden fel- födözésnél egészen igazolt személyes örömet éreznek, s általán semmi okuk sincs azt elfojtani. Ez vala az első épületkő a hőről való újabb tan büszke építményéhez, mert a hőt még akkor s még azután is sokáig úgy tekintették, mint valóságos anyagot, mely a testeket áthatotta. — Rumfordhoz csaknem egykorúlag csatlakozik Mongol fi er, ki a vizi kosról tett megjegyzés alkalmával, az 1800-dik évben, azon alapigazságot hozá fel, „hogy a mozgást sem meg nem semmisíthetjük, sem nem teremthetjük, hogy a mozgás és hő csak különböző alakú nyilvánulásai, hatásai egy és ugyanazon oknak." E második fölfodözés nem kevésbbé fényes, mint a léggömb fölfödözése, nem kevésbbé élénk kifejezése, kézzel fogható eredménye vala tanainak a mozgás állandóságáról s végtelen tartásáról s egyszersmind természet- és mennyiségtani megmutatása az új erőtan elvének. — Sir Humphry Davy, miként az előbbiek, kísérlet s okszerű következtetések által mutatá meg, hogy hőanyag, mint ilyen, nem létezik. Két darab jeget ugyan is egymáshoz dörzsölvén, azokat rövid idő alatt egész vízzé változtató. A jég olvadása tehát egyedül súrlódás által lön előidézve. A mozgásnak hővé s viszonti átváltozása egészen mindennapi tényekben is világosan mutatkozik. Egy a legegyszerűbbek közül a következő. Ki nem mulatta magát, példáúl, mint gyermek az által, hogy fémgombot az iskolapadhoz dörzsölt és azzal szomszédja ujját megégette? Ha valaki szöget fába ver s azután a kalapácscsal még többször a szög fejére üt, hogy azt megerősítse, úgy találja, ha azt ujjúval érinti, hogy megmelegült. Meddig t. i. a kalapács mozgása magában a szögben okozott mozgást, a szög jelentékenyen nem melegedett meg, hanem csak azon pillanattól kezdve, midőn már szilárdan megálla; ettőlfogva a mozgás, melyet többé a szöggel nem közölhetőnk, hővé változott.
