Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
3 mal „hogy eredménynyel folytattak társalgást kézi telephonokkal, azon a 60 angol mérföldnyi hosszú tenger alatti kábelen át, mely Darmouthból Guernsey szigetére vezet.“ Miután Columbus Amerikát fölfedezte, a spanyolok ott egy folyó sankjában fehér fémszemeket találtak, melyek a tűzben legkevésbbé sem változtak meg, minél fogva valami nemes ércnek lenni látszottak. Nagy mennyiségben hoztak abból Európába, s az új fémet, mint valami hitványabb ezüstöt, érenynek, platinának nevezték el, mely nevezetet, az ezüsthöz való hasonlatosságából vette, mert ahhoz szinre és nyithatóságra igen közel állott, és az ezüstöt spanyol nyelven Plata-nak nevezik. Az éreny legközelebb az akkori idő gyakorlati embereinek kezébe jött. Az arany- és ezüst művesek mindenféle nézetet alkottak felőle, s kísérleteket tettek vele ; de a fém a maga természeti állapotában, sem a tűzben felolvadni, sem a kalapács alatt meghajlani nem akart, csak a királyvizben, s némely fémekkel olvadt össze, de ötvényei mind törékenyek és színtelenek valá- nak; röviden, egészen használhatatlan s haszontalan ércnek mutatkozék, ke- vesb értékűnek, mint az ón és vas. A spanyol kormány még a további behozatalát s terjesztését büntetés alatt meg is tiltotta, mivel félni lehetett, nehogy az új fém, magas fajsúlyúnál s ötvényezhetőségénél fogva, nevezetesen az aranynyal, ez utóbbinak meghamisítására fordittassék. Erény készleteket, melyeket a nagy óceánon szállittottak, nagyrészben a tengerbe dobtak, mivel a fémet az akkori praktikusok nem csak valami haszontalannak, de veszélyesnek is ismerték. De a tudomány, mely a hasznos és haszontalan közt ily kiilönböztetést nem ismer, mely előtt hasznosnak tűnik fel minden, mi a dolgok értékét emeli, az elvetett fémmel egész csendbeu foglalkozott; tanulta annak ellenszegülését legyőzni, s most Wollaston óta a leghajlókonyabb és leghasznosabb fémek közé tartozik. Épen azon tulajdonaiért, melyek kezdetben benne fogyatkozásoknak látszottak, s melyek miatt megvetették és üldözték, — idő folytán a platina oly becses lett, hogy ma már a régi ezüstnek hétszeres árával fizetik. Hasonló eseteket a régi és újabb korból nagy számmal lehetne felhozni, de úgy hiszem, az imént felhozottak is elégségesek, hogy világosan megismerjük, hogy a tudománynak soha sem kell a pillanatnyi haszon, a rögtön megragadható gyakorlati alkalmazás után nézni, mely később úgy is be fog következni. A tudománynak egészen az irás ama szavai szerint kell magát irányozni: „Keressétek először az Isten országát és az ő igazságát; a többi mind hozzá adatik nektek“ A tudományok kétségkívül az Isten végtelen országának terület-részei vagyis tartományai, s az igazságot a tudományban is az igaz megismerése tartja fönn, ép úgy mint az Isten egyéb országában. — Ezen álláspontról indulok ki, s ezen irányt fogom követni, midőn egy mindenki előtt ismeretes, igen könnyű és egyszerű tárgyról, a légről aka1*
