Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
m vízzel terhelt légből 100 köbmétert más még meg nem terhelt 100 köbméter léggel föleserélünk, mindannyiszor újra 240 gramm vizet vezetünk abból ki. Ha a légcserélés ezen szobában óránként csak 10 köbméterre megy, óránként legfölebb csak 24 gramm, tehát még 2 lat víztől sem mentjük meg a szobát. Ha befűtjük a szobát, s például 20° C-ig fel- melegítjük, akkor a lég képességét a viz fölvételére emeljük, úgy hogy egy köbméter lég 17‘1 gramm vizet vészén föl; ezen fölül hozzá járói még a szellőztetés. A kályhák szorgalmatos fűtése s valamennyi szoba állandó szellőztetése tehát az egyedüli, észszerű, de egyszersmind a legbiztosabb és legsikeresebb eszköz az új épületek gyors kiszárítására; minden egyéb mesterfogás semmit sem segit, s nem egyebek, mint puszta csalódások. Itt néhány szót kockáztatok a szobapadló sikárlására és a ruhaszántásra vonatkozólag a szobában téli időben; ily esetekben a szobát erősen fűtik, hogy a padló vagy ruha hamarabb száradjon; s idáig helyes, mert mint mondám, a hőmérséklet emelése itt a kitűzött célt, a szárítást elősegíti; de ha a szobaajtó és ablakok zárvák, a tér páratelt lesz; ez magába párát alig fogadhat, a szárítás megakad, és ily esetben, rövidebb időre célszerű a szoba szellőztetése; ekkor ismét szárazabb léget kapunk, ezt melegítjük, az ily lég több párát bir ismét befogadni, de ezen szellőztetést sokan szeretik elhanyagolni. Hogy ezeket alaposabban átértsük, vegyünk tekintetbe a gőzök és párák törvényeiről némely pontot. Ha a párolgás valamely elzárt térben történik, akkor a képződött párák feszitő ereje mindig nagyobbodó nyomást gyakorol, és ennek következtében be fog állni azon időpont, melyben a párák feszítő ereje a további párolgást lehetetlenné teszi. Ezekből érthető, hogy a párolgás leggyorsabban megy légüres térben, s annál lassabban megy, minél közelebb jut az elzárt tér a párateltséghez; ha pedig a képződött párákat rögtön eltávolítjuk, ez által a további párolgást igen elősegítjük ; igy léghuzamban, szélben a párolgás igen gyorsan történik. (L. „Kísérleti természettan“ Fehér Ipoly. 185. §. A gőzök és párák törvényei.) Még több mondani valóm volna a falakról s a ház egyéb részeiről, de egy más tárgyra kell átmennem, mely kitűnőbb jelentékenységű, a ház szellőzésére vagy szellőztetésre. Már a ruházatnál láttuk, hogy testünk egészsége megkívánja, hogy bennünket állandóan légáramlat folyjon körül, s azért lakásunkon is állandóan légáramlatnak kell lenni a szabad körlégből. Többnyire azon képze- zelődésben élünk mi, hogy ha házunkban szélcsendben ülünk, a külső légtől el vagyunk zárva. Ezen csalódásba azért esünk, mivel idegeink s érzékeink nem vehetik észre, hogy a lég aránylag erősen mozog körülöttünk akkor is, midőn nekünk egészen mozdulatlannak látszik. Nem lehetünk eléggé hálásak a Teremtő iránt, hogy a dolog nem úgy van, mint mi képzeljük; mert akkor már régen elvesztünk volna. Ha még oly aggodalmasan igyekszünk is magunkat a külső légtől elzárni, azzal mégis
