Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
27 mindenkor összeköttetésben s közlekedésben kell maradnunk. Nincs ház, melynek saját levegője volna, minden háznak az a levegője, mely kivül- ről körülveszi; a környezet lége sebesebben vagy lassabban keresztül húzódik vagy áramlik lakásunkon, és a ház s a mi benne vagyon nem tehet egyebet, mint hogy a lég ezen áramlatát átmenetele közben többé kevésbbé megfertőztesse. A fertőztetésnek bizonyos fokon túl nem szabad lépnie, a mi kettőtől függ: a fertőztető anyagok mennyiségétől és az áramlat nagyságától; a két mennyiségnek tulajdonkép mindig egyenlő viszonyt kellene tartaniok, minél nagyobb a fertőztetés, annál nagyobbnak kellene lenni az áramlatnak. Legközelebbi az a kérdés, hogyan változtatjuk avagy fertőztetjük meg házainkban a légköri léget? Kétféleképen: 1.) minőségileg oly anyagok belekeverése által, melyek a léggel, a mint az a szabadból jő, ide- genszerüek ; 2.) mennyiségileg a rendes alkatrészek keverék viszonyainak megváltoztatása által. Mind a két rendbeli fertőztetés mellőzhetetlenül s állandóan megy végbe, de bizonyos határok közé kell szorítatniok, melyeket nem szabad átlépniök. A fertőztetések légnemüek vagy poralakúak lehetnek. Idegen anyagoknak a lég rendes alkatrészeibe keveredését sokfélekép veszszük észre már érzékeink által, a szaglás, Ízlés, látás által. Nevezetesen a szaglás sok anyagra nézve igen érzékeny; szaglás által megérezzük például némely illő olajok nyomait, melyek különben észre nem vehetők. A vademberek szaglása csodálatig hasonló némely állatokéhoz. Ha elgondoljuk, a vad mily csekély anyagot hagyhat maga után a földön, midőn legsebesebben futva alig érinti azt, s hogy a vadászeb hosszabb idő után, ha azon helyhez közel jő, mégis megérzi, a mi a futó vadból a légbe ment; a szaglás ily szolgálatain eléggé nem bámulhatunk. Más anyagok nem ingerük annyira a szaglást, hanem különféle élettani hatásokban nyilvánulnak. A szénéleg: C 0 például semmi érzékünkre nem hat, de oly légben, mely ezen gázból csak '/2 százalékot tartalmaz, csak rövid idő alatt meghal ember és állat. Ha egy szobában néhány szemer zsáspadék (veratriii) nyílt edényben porrá dörzsöltetik, a szobában jelenlevők mindnyájan tuszkolnék. Más anyagok megint (száraz lepárlás terményei, glycerin tartalmú zsiradékok, fa-füst stb.) inkább a szemek nyálkahártyáira hatnak, s ezeket könyekre ingerük és gyuladásba hozzák. — Más gőzök és porszerü testek a légben az izlőérzékre hatnak, például az áloe-por. Minden lég, mely érzékeinkre vagy létállapotunkra másként hat, mint a szabadban való lég, méltán fertőzöttnek tartatik. Mig a légáramlatban élünk, mely a szabadból házunkon keresztül huzó - dik, némileg eltisztátlanítjuk azt még máskép is, tudniillik vegyülékének mennyiségileg elváltoztatása által. Elvonunk tőle élenyt lélekzésünk által, gyertya vagy más világítószerek égése áltál, szaporítjuk szénsav- és viz4*
