Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877

16 maradván s ugyanannak súlya nem változván, csupán alakja és térfogata megváltoztatása által a hőelfolyásban valóban nagy változások érhetők el. Ha meleg vízzel megtöltött hengeredényt gyapotba göngyölítünk, s a bele sülyesztett hévmérőn a hőmérsék fogyását észleljük, tetemes változás áll be, mihelyt ugyanazon gyapotot a hengeren összenyomjuk vagy meglapít­juk, mi által pedig annak csak térfogatát kisebbitjük meg, a nélkül, hogy súlyában legkevesebbet is változtatnánk. S akkor a hőelfolyás 40 száza­lékkal emelkedik. Innen magyarázható meg azon mindenki előtt ismeretes tény, hogy egy vattirozott ruhadarab új állapotában melegebb mint elviselt állapotában. A gyapot mennyisége ugyanaz marad, csak rugalmasságá­nak térfogata változik meg a viselés által. Ezen észlelet egy más tanúlságos kísérletre vezet a kétszeres réte­gek fölött. Ha csak az első réteget feszítjük meg szorosan a fölmelegített hengeren, a másodikat pedig '/2 vagy 1. centimeternyire hagyjuk attól elállani, körülbelül úgy a mint kényelmesen megfekvő ruháinkat hordjuk, ak­kor ezen körülmények közt egy második réteg a hőelfolyást igen tetemesen késlelteti. Innen megint az a fontos gyakorlati tétel következik, hogy t. i. az anyagok egyenlő sokaságával igen különbözőleg öltözködhetünk melegen, a mint azokat testünkön íeszesebben vagy tágabban hordjuk. Erre kiki saját tapasztalásából ezer adatot tudhat; de elég csak az igen szűk cipőkre és keztyükre emlékeznünk télen. Ezen tény megint más tények sorára vezet, melyek a ruhák légtar­talmából érthetők meg. A ruhákat közönségesen úgy tekintik, mint oly készülékeket, me­lyek arra valók, hogy a léget tőlünk visszatartsák. Ezen fölfogás merőben hibás; ellenkezőleg, mi nem viselhetünk olyan ruházatot, mely a test föl- szinére semmi szellőzést nem bocsát; igen is, ha a különböző ruhaanyago­kat és kelméket légátbocsátó tehetségökre nézve vizsgálat alá veszszük, nagy bámúlatunkra rájövünk, hogy épen azon anyagok, melyek minket tapasztalatilag legmelegebben tartanak, sokkal nagyobb légmennyiséget bocsátanak át, mint azok, melyeket hűs anyagoknak tartunk. Ha az öltö­zékek melegen tartása azon foktól függene, melyben azok a léget testünk­től elzárják, a keztyűbőr 100-szor melegebben tartana mint a flanell, a mi pedig, miként mindenki tudja, nem áll; sőt megfordítva, annak da­cára, hogy a flanell 100-szor több léget bocsát át, mint példáúl a tisz­ta fehér irha-bőr, az még is sokkal melegebben tart. A mi ruháinkon folyton némi légfolyam húzódik keresztül, mely mi- ’ ként minden szellőzésnél, a nyílások nagyságától, a benső és külső hő- mérsék különbségétől s a bennünket környező lég sebességétől függ. In­nen nem szükséges, hogy ruháink a lógjárást végkép elzárják, ha­nem csak hogy szabályozzák, s bizonyos fokig mérsékeljék, hogy a lég idegeinkre mozgó testként érezhetőleg ne hasson, röviden, hogy úgy érez­zük magunkat, mint szélcsendben. Ezen fok azonban a légnek koránsem

Next

/
Oldalképek
Tartalom