Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
17 teljes mozgás-nélkülisége. Ha szabadban veszszük a szélcsendet, a lóg sebessége, a mint már mondám, legkevesebb még mindig félméternyi egy másodpercben, vagy majd két kilométernyi egy órában. Kuháink a léget nem csak szélcsendessé teszik, hanem egyszersmind annak hőmérsékét is szabályozzák. A hővel, mely testünkből kimegy, melegítjük a ruhaanyagokat s ezek is folytonosan melegítik a kelmék rostjain által húzódó léget. A mi ruházatunk kályhához hasonlítható, melyet testgépünk heve fűt. hogy az megint, a mi testünk fólszinén elvonul, az azt legközelebb környező légréteget fűtse. A mi ruháink ezen hő vesztését, melyet az azokon áthúzódó, és ily módon előkészült lég okoz, nem érezzük, mint éreznék, ha a lég előkészületlenül érné testünk fólszinét; mert a hőmérsék-különbség kigyenlítése a ruhaanyagban megy végbe, melybe bőrünk idegei ki nem nyúlnak. Mi öltözékeinkben a szabadban, sőt még a hideg éjszakon is a déli enyhe léget hordozzuk magunk körül. Ha a lég hőmérsékét, mely ruházatunk s testünk fölszine között vagyon, megmérjük, úgy találjuk, hogy az átlag 24—30° C. Már most világos lehet előttünk, miért melegítenek oly jól a bodros, rostos kelmék, s az újont fölvert vata jobban mint a régi összenyomott, s miért legalkalmasabbak ruhaanyagokéi a finom szálakból és fonalakból készült szövetek. Tudjuk, mily meleg a bunda, vagy ködmön, vagy suba, melynek szőrösbőr az anyaga. Vegytanilag tekintve a szőr és bőr tulajdonképen azonos anyag. A bundában a bőr súlya vagy tömege arányta- lanúl nagyobb mint a szőré, és mégis tulajdonképen azok a finom sző- röcskék, melyeket ha magukra hagyatnak, elfújhatunk, adják meg a bundának melegtartó tulajdonságát. Igen érdekes kísérletek tehetők e fölött. Krieger észlelte a hő elfolyását, miután kisérleti hengerét nyiratlan és nyírott bőrbe takarta, s észleletének eredménye az vala, hogy ha a nyiratlan bőr általi hő-elfolyást 100-nak vette, miután azt megnyirta, a szőrtelen bőr általi hő-elíolyás 190-re emelkedett. A száraz bőr tudvalevőleg valamennyire még mindig lyukacsos. Ha az ily nyírott bőrt lenmagolajjal behúzzuk, a hővesztés általa 100-ról 258-ra, és ha ugyanazt arab-mézga oldattal vonjuk be, 296-ra emelkedik. Légáthatatlan kelmék ruházatra nem valók, vagy csak igen korlátozva használandók. Kaucsuk vagy guttapercha kelmékben a hőséget gyakran ki nem álljuk, ha csak valamennyire is erős mozgást kell tennünk. Terhesek azok nekünk, nem mintha a légváltozást egészen megszüntetnék, mert azt nem teszik — ha példáúl felruha szabásuk van, mely esetben a lég alulról s a tágas újjak által bőven be s fölül kifolyhat — hanem terhesek lesznek csupán azért, mivel a minden oldalról való légváltozást az alsó ruhákban korlátozzák. Arra jók, hogy a külső nedvességtől megóvjanak, hanem máskép az elpárolgás kisebbítése által bőrünket nedvessé teszik. Azért ilyen esőellenes köpenyeket használhatunk nedves és hideg időben vagy erős szélben, de nem nedves és meleg időben és nyugodt
