Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877

15 talán kérdésbe jöhetne, ha vájjon a ruházat anyagának természete, minő­sége, vagy színe szerint, föls/inének elsugárzó tehetsége nem volna-e igen különböző. Erre nézve dr. Krieger, azon csekély számú orvosok egyike, kik a ruházatra nézve valamivel köz elebb körülnéztek, kísérleteket tett a gyapjún, selymen, pamuton, vásznon és kauosukon, és semmi lényeges kü­lönbséget nem talált bennök. A hő elfogadására a színnek sines semmi lényeges befolyása, ezen utón a fekete köntös által sem több, sem kevesebb hőt nem vesztünk mint a fehér vagy kék által. De máskép áll a dolog a hősugarak fölvéte­lére nézve, melyeket a világító testek, vagy a földi tuzlángok bocsátanak ki; itt már mutatkozik különbség, mely ugyan az egyenlő szinti ru- hakelmékné] nem igen feltűnő, de a különböző színeknél már tetemes. Innen van, a mit már kiki tapasztalhatott, hogy nyárban a nap, ha re­ánk süt, leginkább íölmelegit ha feketében, s legkevésbbé, ha fehérben vagyunk öltözve. Ha eddig a felöltözött ember hövesztésénél legközelebb csak a sugár­zás általi veszteséget vettük szemügyre, a másik két utat egyelőre figyel­men kívül hagyván, azt lehet még kérdezni, mennyire lassíttatik a sugár­zás általi hőelfolyás, a mint a hőnek a felöltözött ember felszínéről több ruharétegen kell körösztűl hatolnia, mielőtt a legfelsőről ismét tova su­gározhatnék? S ez tulajdonkép az anyag és a kelme hővezetési képessé­géről való kérdés. Megjegyzésre méltó, hogy mindeddig oly kevéssé vették figyelembe e kérdést az exact tudományok álláspontjáról, hogy annak megfejtésére mind ekkoráig is alig tettek valami kísérletet. Ismerjük a különféle fémeknek, ásvány- neműeknek, és az ezüst, réz, vas, mészpát, ón, szén stb. vegytani öszszekötte- téseinek hővezető viszonyait, de nem ismerjük a gyapjúét, vászonét, bőrét. Krie­ger meghatározta, hogy egy meleg vizzel megtöltött bádog henger mennyivel veszt el kevesebb hőt bizonyos idő alatt, ha az valamely kelmeréteggel, mely szo­rosan rajta fekszik, egyszeresen vagy kétszeresen güngyölittetik körül. Mint­hogy t. i. a sugárzás általi hő vesztés mind a két esetben egyenlő marad, a két­szeres burkolatnál eredményezett különbség nem lehet egyéb, mint a vezetés ál­tali hővesztés késleltetése. Úgy de az ezen kísérleteknél felvett különféle kelmék meglepőleg csekély különbséget adtak. Ezen kísérletekkel tehát a ruha- kelmék hővesztésének egész kérdése koránt sincs megoldva; egy azon­ban mégis kétségtelenül kitűnt, tudniillik, hogy a főkülönbségek nem a kel­mék állaga és súlya hanem azok alakja és térfogata áltál fóltételeztetnek. Vékony selyem szövet és vastag selyem szövet, finom vászon és durva vászon ugyanazon állag s egyenlő térfogat mellett súlyban sem any- nyira különbözők, hogy különböző vezetés által a hőelfolyást gátolják, a kétszeres kelme rétegnél meg 10 százalékkal sem lévén az kevesebb, mint az egyszeresnél. Megmutatható továbbá, hogy az anyag állaga egészen egyenlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom