Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
101 játékok (a csatázás, ostrom, háborúsdi stb.); s ezek, a mennyiben izmaikat s bátorságukat fejlesztik és edzik, előkelőleg hasznosak, kivált ha a korai dicsvágy és nyerseség, melyekre könnyen vezethetnek, azokban bölcsen mérsékelve vannak. — A gyermekek, továbbá saját ötletük utján, igen gyakran magok jőnek rá valamely, úgynevezhető hivatási játékfélére. Az utánzó játékok egy neme ez, melyben a gyermekek bizonyos (katonai, papi, orvosi, kézművesi stb.) életállapotba helyezkedve szerepelnek, melyet hajlamuk s véralkatuk sugalmazásából legörömestebb foglalnának el. Nagy fontosságúak ezek a nevelőre nézve, mert rendszerint a gyermek legbensőbb szelleméletét tárják fel előtte. — Ismeretesek a szel- lem- és türelemfejlesztő játékfélék is (szétszedhető s összerakható képek, épületkék, számok stb.), melyeket a már serdültebbek mulatságául a szülők magok játszanak azok kezeibe, s a mennyiben az észt élesítik, a hasonlító s egybevető tehetséget, találékonyságot fejlesztik, kiváló értékkel bírhatnak. — Végre nevezhetők még általában véve bármely k e d v t ö 11 ő játékok, a gyermekélet e kedves verőfényei, s örömeinek, játékainak koronái. Itt egészen szabad cselekvőségében, természetesen, korlátozatlanul mutatkozik a gyermek. S ezekben van annak helye, hogy testi és szellemi üdülésére tetszéseként kitombolja magát, a nélkül, hogy merész ugrásaiba minduntalan belészóljunk, s egy-egy helytelen szava- vagy tettéért nyomban rendre utasítsuk. A játéknemeknél is gondosabb figyelmünket igénylik talán magok, a játszás eszközei. A játékszer t. i. legkivált az, a mi körül a szülői szeretet a józanság mértékét legkönnyebben elvéti. Legelső itt: kerülni a drága eszközöket. Képtelenség volna ugyanis kívánni a gyermektől, hogy játékszereit, mert sokba kerültek, kímélje; vagy pedig, hogy tovább tartsanak, csakis néha-néha követelje elé. A gyermekkedélyt a csekélységek is, sőt leginkább ezek derítik fel. A drágának értékét és az azt áldozó gyöngédséget sem érteni, sem becslelni nem tudja még; minélfogva itt a költekezés a mint cél nélküli, úgy észszerűtlen is. Szint így nélkülöznek minden okos alapot és minden érthető célt a zajt ütő eszközök (kerep, dob, síp, trombita), kivált ha festettek egyszersmind, melyeknek könnyen feloldódó szine, néha mérges minősége miatt, a kisebbekre főleg, veszélyessé lehet. — Célszerűtlen, sőt káros hatású a szerek sokasága is. A sok játékszer elszórja a gyermek figyelmét; nem tudja a több közt, melyikhez nyúljon előbb; s azért egyikkel sem foglalkozik soká, mig végre is az egész lomot boszúsan hányja el. Az egészen kész szereket, melyeken maga is változtatni nem tud, szintén kevesbbé szereti s hamarabb megúnja. Szellemének tevékenységénél fogva t. i. igen kellemes és élvezetes neki, ha a kezébe vett tárgyat szétszedheti, annyira, hogy ha az e munkásságának nem enged, addig- addig, hogy utoljára is vagy elveti, vagy — ha birja — széttöri azt. És ezt nem annyira azért, mintha romboló hajlamainak kívánna elegettenni,
