Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1876
104 ban a célszerű s pontos helyettesítések egyetlen órában sem engedék a munka szabályos idejét csonkúlni s egyátalán az ügyrendnek bármely részt is rövidséget látni. Az iskolázási munkák, az általános ismétlésekkel, jún. 15-én nyervén befejezést, a zárvizsgáknak engedtek helyet, míglen a tanév jún. 30-án, az igazgató által ünnepélyes hálaadó istentisztelettel, zárbeszéddel s a jutalmak kiosztásával rekesztetett be. A tanárkar egyes tagjai a tanulók körül teljesített kötelmi ténykedésük mellett, ügyszerotetöket közvetve is tanúsítók azon készségökben részint, hogy — a hol alkalmuk nyilt reá — a tanodán kívül is őrszemei maradjanak (pl. tornázásaikban stb.) tanítványaiknak, s vezórlelkei magánszorgalmi (állattömési, terményrajzi gyűjtési s kikészitési, földkép-rajzolási stb,) foglalkozásukban; részint pedig, hogy tapasztalataik s ismeretkészle- tök gazdagításával, saját anyagi áldozataik árán is neveljék s majd tanítványaik javára kamatoztassák az intézet szellemi tőkéjét. így, m. é. júl.— aug. havakban Horváth Zsigmond és Szobek Lóránt tanárok „a tudomány- és taneszközök“ kiállítását látogatók meg Londonban; míg Biró Mór tan. Tirol- és F.-Olaszország meglátogatásával törekvék tágítni föld- és néprajzi látkörét. Mások szabad perceik egy részét irodalmi foglalkozásokra szentelék föl. Máj er Alberik tan. aesthetikai tárca-cikkeiben; Horváth Zsigmond t. meteorologiai jegyzéseiben, s a hevesmegyei orvos- ós gyógyszerész-egylet gyűlésein tartott többrendbeli szak-értekezése- s physikai kísérleteiben; Szabó Ignác t. az „Eger“ helybeli hetilap szerkesztése körül; Biró Mór t. ma még kéziratban lévő két kötetes történelmi műve megírásában; V i n c z e Ambró t. pedig az érseki joglyceum- nál teljesített magán-előadásaiban — tőnek szolgálatokat a tudománynak. Ide járul a tanártestület három ifjabb tagjának tudományos készülődései tanári, ésugyan kettejökre nézve már küszöbön álló vizsgájokra. A tanulóknak intézetünknél évröl-évre emelkedő s jelentékeny részt azon okból magyarázható összesereglése, mert helyben s a szomszéd- városokban a reál- vagy magasabb polgári iskolák, melyek a tanuló-növen- dékség életirányát megosztanák, teljesen hiányzanak: majdnem egyetlen kedvezőtlenebb és azért fordulatot váró helyzete intézetünknek. E túlnépesedés t. i. a gyöngéknek, avagy gyarlóknak is szembeszökőbb mennyiségét természetszerűleg hozta magával, úgy, innét folyólag azokét is, kik évfolytában akár a rendet, akár a munkát nem állták ki. Innét van, hogy azok jelentékeny számában, kik időközben léptek ki az intézetből, aránylag csak kevesen vannak az intézet-változtatók, magántanulásra térők, gyön- gélkedők, stb. míg a tetemest nagyobb rész tehetség- vagy szorgalomhiány, vagy pedig rósz magaviselet miatt távozott, vagy távolíttatott el födeleink alól. — A kötelesség-szeretőknek azonban hasonlíthatlanul nagy többsége mindvégiglen díszére szolgált az intézetnek, kik nemcsak időnkint az elismerést, hanem azon jutalmazó figyelmet is méltán érdemlék ki az igazgatóságtól, hogy egyes tanulmányaik körüli munka-kedvök foko
