Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
27 viharok, ide nem számítandók. Ha a szelek majd ez, majd amaz égtájról, s majd gyengén, majd erősen fújnak, állhatatlan időjárást jeleznek. A mint már megjegyeztetett, köd után, még magas légmérő-állás és keleti szél mellett is, lehet borús az ég, sőt eshetik is; ez csak mintegy játékköz, mit előre láthatni. III. A felhők alakzata. A felhők nagyságuk és mólységök szerint több, vagy kevesebb vízre mutatnak a légkörben. Ha az eget boritó felhők lassankint ritkulnak, estefelé kiderül; s ha a légmérő emelkedése s északi, vagy keleti szél mellett bárányfelhők mutatkoznak, szép idő várható. Ha szép időben, s keletkező északi, vagy keleti szél mellett bárány-felhők tűnnek föl, a szép idő tartós lesz. De ha tiszta időben lapos felhők, vagy bárány-felhők, melyek alul mintegy fésűvel széjjelbontva, úgy néznek ki, mint gerebenezéskor a kender, a szél és az időjárás megfordulását jelenti. Magas felhők, melyek mint hóhegyek tűnnek föl, mitsem jelentenek, hanemha 8 óra körül 9-ig, reggel s a légmérő esése mellett keletkeznek, mikor is förgeteget jeleznek, de a mely csak délután áll be. Ha estére egészen szétfolynak, a következő napon szép idő lesz; ha megmaradnak, habár alacsonyabbak s a mellett szélesebbek, éjjelre vihart jeleznek. Mindez a nyári évszakról értendő. Ha kora reggel 4 órától 9-ig esik, délig kisüt a nap. Ha délután, vagy estve borult ég mellett esni kezd, a következő nap folyton esni fog. Gyorsan repülő felhők állhatatlan időjárást jelentenek. Álló felhők az időjárásban fordulást jeleznek. Keresztben röpülő felhőcskék erős fergeteg, vagy vihar előpostái. IV. Harmat és köd. A harmat éjen át gyönge, alászállott köd és a szép nap előhírnöke. A köd hűvös északi és északkeleti szél mellett szép napot, délre és nyugatra átcsapó széllel pedig többé-kevésbbé hosszas esőzést igér. Ha derült ég alatt távol helyek, avagy hegyek szürke fátyolban tűnnek föl, vagy még inkább, ha fölöttük magas füst látszik, állandó száraz idő várható. De ha a hegyek egészen közel, tisztán és kicsinyeknek látszanak, másnap bizonyosan eső lesz. V. Az időváltozást előér ző állatok. Ezen állatok közűi, vonatkozva az időváltozásra, legfigyelemre méltóbb a pók, mind a közönségesen ismert keresztes, mind a szegletlakó pók, mely t. i. háromszögű fészkét két fal közt a szögletben építi. Ámbár az utóbb nevezett, annak, a ki tanulmányozza, legszorosabb időjárási adatokat nyújt, mivel mégis a jelek felismerése általán igen nehéz, azokat itt felhozni célszerűnek nem látjuk. Ellenben a keresztes-pók legkitűnőbb időjós, miért is minden mezei gazdának, ablaka előtt, hol mindig megpillanthatja, kímélni és ápolni kellene azt. Természetes, hogy ezt csak nyárban teheti. A keresztes-pók közönségesen ismert, körben vont fonalszálakkal szövi légyfogó hállóját, egy központtal három erős s több gyengébb a központtól sugarakként kiinduló fonalakkal, melyek közöl az egyik kétszeres s az ablakszögig, vagy más szögletig vezet, kötvén azokat össze. Kosz időben 4*
