Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
28 ezen szögletben ül a pók. De a jó időben hállója közepére veszi magát, hogy legyeket fogdosson. Az időjárásra nézve jeles előérzettel bir. Ha holnap rósz, szeles és esős idő lesz, már ma fészkébe, a szögletbe megy vissza. De ha holnap szép idő leend, már ma, még ha esik is, megkezdi hallóját átkutatni és kijavítani; akkor láthatni őt azon körüljárni s a szakadásokat kitoldozni. De akkor a jó idő még nem tartós. Ha a pók régi hállóját összetépi s újat csinál, akkor a jó idő hosszabb ideig tart; de öt napnál nem igen tart tovább, ha a halló térközei tágasak; ellenben ha ezek szűkek, a jó idő többnyire nyolc napig állandó. Csak tartósan bizonytalan időjárás hajtja ki a pókot, és néha az éhség, kevés pillanatnyi napfénykor is új hálót szőni, vagy a régit kijavítani, de ez mindig csak időjavúlásra történik, mivel a legyek s egyéb bogarak csak akkor repdes- nek. — Ki a keresztes-pókot még szorosabban tanulmányozza, azon módból, mely szerint fészkének központjában ül s lábait kinyújtja, és a mint szögletében ül, az időnek még további változásait is felismerheti. Mert ha a pók a szögletben lábait a falfelé s testét kifelé fordítja, hideg, nedves időt jelez, mely hosszabb ideig tart; ha ellenben megfordítva ül, s lábait a kifutó szálakra helyezi, akkor a rósz idő nem sokáig tart. Ha a pók esős időben szögletéből kijő, s két lábát a szövet központjára vezető két fonalra teszi, jobb, vagy legalább változó időre lehet remény. Quatremére d’ Isjonval francia lovag a nagy francia hadjárat alatt hollandi fogságba került, és Utrecht egyik börtönében töltötte napjait. A fogság unalma arra vitte, hogy a börtön zugaiban élő pókokat tanulmányozza. Idővel azt vélte tapasztalni, hogy a pókok kitűnő időjósok. És egy véletlen a rajongásig érlelte e hitet benne. Akkor ugyanis Pichegru tábornok a francia köztársasági haddal fenyegette Hollandiát, de a Hollandok vízzel árasztották el területeiket és ezzel határt szabtak előnyomulásának. Pichegru már visszavonulásra készült, midőn d’ Isjonval lovag a fogságból azt izente neki, hogy várjon még egy pár napig, mert erős Hagyok fognak beállani és a jég hátán meghódíthatja az országot. Pichegru várt és valóban a jóslat teljesült. A franciák elfoglalták Utrechtet, s d’ Isjonval szabad lett. Párisba menvén, egész könyvet irt az araneo-meteorologiáról; sőt javaslatba hozta, hogy pók-observatoriumok állíttassanak. Természetesen csakhamar kitűnt, hogy az időjóslat e neme épen oly ingatag és megbízhatatlan, mint akár a naptárak illető rovata, és a dolog lassankint feledésbe ment. A porosz vizsgáló, Menge, 1848-ban ismét folytatta d’ Isjonval kísérleteit s megfigyeléseit, de célhoz biztosan ezek sem vezettek. *) *) L. Természettudományi közlöny 81-ik füzet 1876. „A pókról.“
