Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

23 dig a távirdai vonalak sajátszerűleg vannak egymással összekötve, azaz hogy a táviratok úgynevezett körlevelekként kezeltetnek, mindegyik állomás tudomást vesz az összes állomásokhoz tett észleletekről. A beérkező jelen­tések a központi hivatalban azonnal feldolgozás alá vétetnek s a várható időjárás fölött mindennap háromszor tétetnek valószínűségi átnézetek s ter­vezetek, és ugyanott, ha szükség, parancsok adatnak ki különböző kikötő helyek felé a vészjelek felhúzása- vagy levonására. Egyébiránt minden kigondolható utak felhasználtatnak, hogy az ér­tesítések a legtágasabb körökbe lehetőleg leggyorsabban eljussanak; a napi sajtó, a postahivatalok, a különféle mezőgazdászati s egyéb társulatok e célra mind mozgásba hozatnak. . . . E cél lehetőleg tökéletes elérésére, 1842 óta, minden nap utolsó észlelete, a washingtoni idő szerint, esti 11 órára tétetett át; holott előbb 11 óra 35 perckor végeztetett, hogy még a reggeli lapokban közöltethessenek. A példányok száma, melyekben az időjárási jelentések a közönség tudomására juttatnak, 83 millióra tétetik. A mellett az amerikai közönség részvéte is, mint fölötte élénk, dicsértetik, s a tengerészek, kereskedők stb. igyekeznek hasznot huzni a vállalatból. Az 1871-ben közzétett időjárási előhatározatok közűi 69 száztóli helyesnek bi­zonyéit, 1872-ben már közel 77 száztóli igazolta magát, oly arány, mely előre láthatólag még folyton javulni fog. S ennyi elég leszen, hogy az olvasónak legalább megközelítő képzelete legyen azon kiterjedésről, melyet az időjárási távirat az Óceánon túl nyert. De Erópában is napról napra több ügyelem fordítatik a távirati idő­járási jelzésekre, s egyik állam a másik után siet vészjelző állomásokat stb. felállítani. Egyszersmind még egy más oldalról is kilátás látszik nyílni a nagy feladatot, az időjárás előre-tudásának megoldását, értem, egész évjá­ratok alapjellemének előre való meghatározását megközelíthetni. Tudvale­vőleg az ó-korban s főleg a középkorban, azt hivék, hogy az időjárás és a csillagzatok állása között szoros összefüggés vagyon, s hogy ezen titokszerű csillagismei alapon jövendöléseket tehetnek. Miután szorosabb vizsgálódás ama titkos képzelgések tarthatlanságát földerítette, s föl még a hold befo­lyása is, mely pedig a tengeri dagály- és apályban szembeötlőleg kiemel­kedik, s mely azért az időjárási tüneményekben is nagyobb joggal szere­pelhet vala: mélyebb nyomozások által, a mint már megjegyeztetett, a mon­dott összefüggés fölötte szerény mértékre szállíttatott le , s úgy látszék, mintha a csillagászatot és lebtant összekötő fonal mindenkorra elvágatott volna. Azonban a két utolsó évtized alatt szoros összefüggés ismertetett fel a napfoltok tüneményei, s a földdelej esség változatai között, s a napfoltok jelentkezésében egyszersmind némi időszakiság mutattatott ki, melynél fogva egy-egy foltdús, vagy foltszegény év hosszabb időre előremondható. Könnyen magyarázható, hogy bebizonyíttatván az összefüggés oly tü­nemények között, melyeknek egyike lényegileg a naphoz, másika épen úgy sajátlag a földhöz tartozni látszik, a meteorologok ügyelme magas fokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom