Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
24 felgerjesztetett, s kísérletek tétettek egyéb földi, tehát mindenek előtt leb- tani események és a napfoltok között hasonló viszonyok felfödözésére is. S valóban úgy látszik, hogy oly nemű események sora hasonló, sza- bályszerűleg visszatérő váltakozásnak van alávetve, mint a napfoltok. Az e tárgyra vonatkozó vizsgálódások közül különös figyelmet érdemel Koppén vizsgálódása, melyet közelebb Sz. Pétervárott tett, s mely a már többször említett lebtani folyó iratban (VIII. Bd. S. 241—257.) van közzétéve. Koppén tudniillik az egész földfölületet szokott mód szerint övekre gondolja felosztva, tehát egy forró, kevésbbé forró, egy melegebben mérsékelt, hidegebben mérsékelt, és egy hideg övre, s most egy évsorra nézve keresi a közép hőmérséket, mely ezen övék mindegyikének mindegyik évben megfelelt. Majd összehasonlítja ezen számokat az összes évjáratok közép értékével, s igy Ítéli meg, ha vájjon egy valamely évjárat az adott övben mint meleg, avagy mint hideg jellemzendő-e; s mennyiben tér el közép liőmérséke egy, vagy más értelemben az évek hosszú sora közép hőmérsékétől. Itt pedig már azon egészen felötlő eredményre jut, hogy mintegy 1810-től 1860-ig ezen eltérések és a napnak foltokkali befedése között félreismerhetlen összefüggés vagyon. És a mi megjegyzésre legméltóbb, a napfoltok ezen befolyása, ha ilyenről szólhatni, a föld fölületén nem egy idejűleg, hanem egymásután következve (successive) érvényesíti magát, azaz hogy míg általán azt mondhatnék, hogy a napfoltokban legszegényebb évek egyszersmind a legmelegebbek és, viszont, az egyenlítő alatti tájakon a foltokban legszegényebbet megelőző év különösebben forró, a kevésbbé forró övön (zóna subtropica) épen a foltokban legszegényebb, vagy mindenesetre a következő év, a mérsékelt övön pedig megint az erre következő év a legmelegebb, és így tovább. Ha egy ilyen törvényszerűség, miként az említett értekezést kisérő grafikai előterjesztésekből sejthetni, megállapíttathatnék, akkor azon időjárási jellemből, melyet valamely adott év a napfordulati tájakon (sub zona tropica) mutat, arra lehetne következtetni, mely két évvel később a mi szélességeinken volna várható. De legyen ebből ennyi elég. A vizsgálódások az előadott irányban még sokkal újabb keltűek, semhogy azokból már ma határozott törvényeket lehetne lehozni; de melyek mindenesetre jogosítanak a reményre, miszerint nem távol jövőben sikerülni fog : az időjárás előre való meghatározását a legközelebbi órák és napok időközén túl legalább általános vonásokban kiterjeszteni. Midőn a légtünettani észleletek nagy horderejű kiterjedését s hálózatát felsoroltuk, nem szabad figyelem kivűl hagynunk saját hazánkat is; mert ha Európa és Amerika más államaival még egy színvonalon nem állunk is, annyi való, hogy ma már a természettudomány ezen ága is szép haladásnak örvend a magyar birodalom területén is. Nagyérdemű tudósunk, dr. Schenzl Guidó, a légtünettani és földdelejességi magy. kir. központi intézet igazgatója kezdeményezése és buzgalma folytán az orszá-
