Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

JL légtüncttan fejlődése és vívmányai.

Még mais kérdésbe hozatik, ha vájjon a lé gtü ne tta n jogosult-e a ,tudomány1 nevezetre. A szüntelen változó tüneményeknek, a mint azok a bennünket körül áradó légtengerben mutatkoznak, okozatos összefüggéséről adhat-e valóban számot a légtünettan? Avagy az időjárásról] jóslatok megbízhatóbbak-e, mint a politikai eseményekről, vagy a tőzsde-folyam emelkedéséről s esésérőli véleményezések? Ilyetén kérdésekkel s kételyekkel igyekeznek az avatlanok csökkenteni becsét azon tudománynak, mely habár korára nézve még igen ifjú is, időről időre magasabb tökélyre emelkedni s működésében mennél szélesebb tért foglalni törekszik.

Az embernek csaknem közönséges sajátsága leven, hogy azon dolgokat, melyek naponkint szemeibe tűnnek, mint köznapiakat figyelem nélkül hagyja s csak a mi ritka s szokatlan, méltassa behatóbb figyelemre, az időjárási tüneményeket csak igen későn kezdette észlelő figyelemmel kisérni. S ennek tulajdonítható, hogy mig a tudományos csillagászat a mi időszámításunknál jóval előbb vette kezdetét, s a kelet leghajdanibb kulturnépei figyelemmel kisérték az égi testek mozgásait, a légkör legegyszerűbb tüneményeiről, a felhő képződéséről, a szelek származásáról stb. száz évvel ezelőtt alig tudtak számot adni. Minden ismeret e téren legfö- lebb ama tapasztalati szabályokra szorítkozott, melyeket a földmivelő s vadász emberek a természettől ellestek, s melyek közönséges időjárási szabályok nevezete alatt ismeretesek. Némelyek ezen szabályok közűi valóban egy-egy mélyebben fekvő törvényszerűség kinyomatai s az újabb nyomozások által szabatosabb kifejezést nyertek és igazoltattak. Egyébiránt az egész középkoron át az időjárási tünemények nemkülönben, mint minden földi események a csillagzatoktól függésben lenni gondoltattak, s ezen sötét vélelem még tovább tartotta föl magát e téren, mint egyebütt. Ugyanazon szabályokat, melyek szerint a csillagok járásából általán a jövőt kiolvashatni hitték, alkalmazták a bekövetkezendő időjárás meghatározására is, s igy keletkeztek a naptári időjóslatok, melyek a nép hiszékenységére támaszkodva mainapiglan is fentartják magokat. Még ma is vannak, kik a hold fényváltozásaiból a bekövetkezendő időjárás változataira biztosan következtethetni hisznek, holott a hold abeli befolyása a tudomány által már rég igen csekély fokra vezettetett vissza. Ismeretes e tekintetben Herschel időjárási táblája, mint alább látandjuk, hol azonban, a hold negyedeinek beállása mellett, az azon időbeli szelek is tekintetbe vétetnek. Mond vala-