Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1872
8 t lék szintén távol legyenek. Azon időből, mely alatt a papír kékül az ozonmérön, s a színesedés fokából és mélységéből következtetünk az ozon mennyiségére. 24 óra alatt egy vagy két szelet kémpapirt teszünk ki a körlégbe, és bevételkor párolt vízzel leöntjük, és a ké- kiilés kisebb nagyobb foka azonnal feltűnik. Az ozon- mérö a színezet lajstromozására szolgáló eszköz. Az ozonometer adatai pusztán összehasonlító k , minthogy azok egy önkényszerü — 1-töl 10-ig — léptéken fejez- vék ki, ilyeneket Btirgi könyvkötő Baselben készített; Osann pedig a szinléptéket 9 részre osztotta és a maximum- és minimumot igyekezet készülékén meghatározni. Gräger 5 fokú léptéket szerkesztett. Újabb időben a szin- mutató egy papírlapból áll, mely a kémlö papíron jelentkezni szokott kékes színeket fokozatos erösbüléssel származott rovatokban mutatja ki. Azon szin számával, mely az ozon kéndelésére használt papirszelet sziliével leginkább egyezik, fejeztetik ki a körlég viszonlagos ozon-mennyisége. Vannak még több más légttinetek. Ezek részlegesen a provinciális észleldékben figyeltettnek ugyan, de különös rovatba nem jönek, hanem a rovatos ív utolsó rovatában, mely igy hangzik „Jegyzék“ soroltatnak jegyeikkel. Ily tünetek: villámlás, dörgés, szivárvány, csapadékkal vagy a nélkül előforduló mennydörgés, a dörgés nélküli villogás, csillaghullás és egyebek. * * * Tekintsük végezetül azon előnyt, melyet a légtli- nettan nyújt jelenleg és nyújthat jövőre jobban kifejlesztve az összes emberiségnek, álladalmaknak. Igaz, mai napság a természettudományok ezen ága igen kezdetleges, az egész még talán csak bölcsőjében ébredező csecsemő; de ez ne rettentse vissza a kormányokat a költségektől, ne az egyes észlelőket a kitartó buzgalomtól, mert jöhet még idő, mikor a légtünetek csak úgy ismert törvények alatt fognak állhatni, mint sok más tünemény, melyeknek végokát ismerjük, és mint fel vannak födözve azon törvények, melyeket a természeti erők müködésök közepeit követnek. Sejtette-e Galvani, midőn asztalán a békacombok villamszikra által rángatózásba jöttek, hogy előtte áll már csirája a távbirlöknek ? Vagy ha a köznapivá lett fényképészetet valaki vizsgálja, jusson eszébe, hogy annak a múlt században Scheele tudós előtt még csak első mozzanatai voltak ismeretesek, és csakis 1839-ben sikerült Aragonak a párisi akadémia és parlament előtt bemutatni az első fényképet, az összes világ bámulatára: hogy a ragyogó napsugár ecsetté vált. Watt sem sejdítette, midőn a theás edényekből kiemelkedő gőzt, mint gyermek, nézegette, hogy neve a gözerömüvek körül halhatatlan leend. így vagyunk a légtünetekkel is. Ezek szintén csak kis csemeték most; de idő lefolytéval terebélyes fákká nöhetik ki magukat. Nézzük csak pontonkint, mennyi érdekeset, sőt hasznosat ad a tudomány ezen ága. 1) Az időjárás befolyását a föld termésére senki sem vonhatja kétségbe. Ki lesné aggodalmasabban az idő minden változását, mint épen a mezei gazda ? s nem kíváncsiságból, hanem mert attól függ fáradalmainak Síikére. Valamely vidék éghajlatát pedig voltaképen az ott uralkodó időjárások összesége képezi. Az éghajlat okvetlenül kiváló nyomát hagyja a táj növényzetén. — És 2) mi emberek elvonhatjuk-e magunkat az időjárás befolyása alól ? Nem tapasztaljuk-e naponkint, mennyire szabályozza hangulatunkat a ködösebb, vagy derültebb ég; erélyűnk menynyire megernyed a tikkasztó hőségben; mily lelki zsibbadtság, merevség fog el a dermesztő hidegben; mily nyomasztó érzés száll meg a zivatar kitörése előtt, midőn a lég villanyos feszültsége netovábbját érte. S ki ne tudná, mily szoros kapcsolatban van az időjárás a közegészségi állapotokkal? — 3) A tett vizsgálatokból már eddig is kitűnt, hogy: a) a legkisebb hévmérsék közönségesen nap fölkelte előtt fél órával: a legnagyobb délutáni 2—3 óra tájban mutatkozik; — b) hogy a föld színétől másfél ölnyi magasságban függő, és minden idegen befolyástól ment hévmérö legmagasabb állása, mely a földön eddig észleltetett, nem volt több 37°R.; azonban a földszinhez közelebb már nagyobb is tapasztaltatott, mint jul. 18-dikán 1841; a föld szilién megmelegedett homok pedig 56°R. is mutatott; s végül, hogy az észrevett legkisebb hévmérsék nem több — 40°R. — c) a nyilt tengeren, távol a száraztól, a lég hévmérséke 25°R. meg nem halad. -— d) az egyenlítő alatti közép hömérsék a nagyobb szárazokat környező partokon 27°R.; a tengerektől távoli helyeken pedig 29°R. — s az északi sark közép hőmérséke mintegy — 5°,76; midőn a délié — 11°35. Továbbá az észlelések által tudjuk egyes vidékek, városok közép hévmérsékletét. Pl. Budán a közép hévmérséklet Reaumur szerint egész évre: 106; legmelegebb hóban 22'0; leghidegebb hóban — 2’4. Rómában: lö’8; 25-0; 5'7. Kairóban: 22‘4; 29-9; 13'4. Moszkvában: 4‘5; 2P4; 14-4 etb. Fölötte érdeKesek Arago nagyhírű francia tudós észlelödései Palaestina vidékéről, a sz. iratok nyomán, ki különösen: Jericho pálmafáiról, Debora pálmáiról, Ráma és Bethel között, valamint azokról, — melyek Jordán folyam mentében tenyésztek; a szöllökröl; aratásról, april közepétől má-
